A Legfelsőbb Bíróság az utolsó szöget is beverte a bankok koporsójába...

A tájékoztató levél megspórolása miatt érvénytelenek a kamatemelések

Mint azt már tudjuk, a Szegedi Ítélőtábla döntésének értelmében tisztességtelen, hogy amikor a bank devizaalapú hitelt folyósít, akkor vételi árfolyamon számítja át a frankban nyilvántartott hitelt, amikor pedig a törlesztés történik, akkor eladási árfolyamon történik az elszámolás. Az OTP bejelentette, hogy nem fogadja el a döntés és felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához.

Nem meglepő módon a nagyobb médiák nem említik, hogy az OTP nem először próbálkozik a Kuriával legalizáltatni a szerződéseiben lévő tisztességtelen feltételeket, de előző kísérlete nem járt sikerrel.

A Legfelsőbb Bíróság 2011. május. 10.-én helyben hagyta a másodfokú bíróság azon ítéletét, mely megállapítja több más tisztességtelen feltétellel egyetemben, hogy az OTP-vel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen „Az OTP Lakáshitelek Üzletszabályzatáról" elnevezésű dokumentum általános szerződési feltételeinek 2002. január 25. és 2009. július 1. napja között hatályban volt VII. 3. pontja. (Gfv.IX.30.040/2011/6)

Az ítélet teljes szövege, mely további tisztességtelen feltételeket is tartalmaz elolvasható oldalunkon (Gfv.IX.30.040_2011_6.doc):

http://www.hitelesmagyar.com/index.php/letoltheto-dokumentumok/category/4-birosag

Lássuk, hogy mit is tartalmazott ez a pont és miért bír ekkora jelentőséggel az ítélet.
A kifogásolt feltétel a következő:

- „Ha az ügyfél az értesítés kifüggesztésétől számított 15 napon belül észrevételt nem tesz, kifogást nem emel, a változást részéről elfogadottnak kell tekinteni."

A devizaalapú hitellel rendelkezők jól ismerik ezen kikötést. A bank,  a bankfiókokban kifüggesztett Hirdetmény útján tájékoztatja az ügyfelet hitelével kapcsolatos változásokról, döntően a kamatemelésekről.

A bank a következővel indokolta ezen feltétel tisztességességét:

„A 2002. január 25. és 2009. július 1. között hatályban volt Üzletszabályzat VII.3 pontjában írt 15 napos határidőt nem lehet ésszerűtlenül rövidnek minősíteni, mert az összhangban áll a Hpt. 2009. augusztus 1-ig hatályos 210. § /3/ bekezdésével, mely 15 napos hirdetményi közzétételi kötelezettséget ír elő. Ehhez képest pedig nem ésszerűtlen, hogy az észrevételek, kifogások közlésére is ugyanilyen idő álljon rendelkezésre.”

Itt válik láthatóvá az a hiba, amit sok más bank is elkövetett az OTP-vel karöltve.
Jelesül, hogy egy kalap alá vették a tájékoztatásra előírt határidőt a kifogások előterjesztésére adott határidővel, de nem tartották szükségesnek az ügyfél levélben történő tájékoztatását a Hirdetmény kifüggesztésével egyidőben, így a Legfelsőbb Bíróság a következő állásfoglalást tette:

„A 2002. január 25-e és 2009. június 30-a között hatályos Üzletszabályzat VII.3. pontjával kapcsolatban is a másodfokú bírósággal értett egyet a Legfelsőbb Bíróság. Tény, hogy a Hpt. 2002. január 1-től hatályos 210. §-ának /4/ bekezdése szerint az Üzletszabályzat módosításának közzétételét a módosítás hatálybalépését megelőző 15 nappal kell hirdetményben közzétenni és csak 2009. augusztus 1-től jelöli meg a Hpt. 210. §-ának /4/ bekezdése a hirdetmény közzétételének időpontját a módosítás hatálybalépését megelőző 60 napban. Helytállóan mutatott tehát rá a felülvizsgálati kérelem arra, hogy a 2009. június 30-ig hatályban volt Üzletszabályzat VII.3 pontjában meghatározott 15 napos határidő megegyezett a Hpt. akkor hatályos 210. § /4/ bekezdésében írt 15 napos határidővel. A kereset azonban azt a határidőt sérelmezte, melyet az alapszabály VII.3. pontja a kifüggesztett hirdetménnyel kapcsolatos észrevételek megtételére, illetve a kifogások előterjesztésére az ügyfél számára biztosított. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott esetben a hirdetmény az Üzletszabályzatnak a kamatot, a díjat, vagy az egyéb feltételeket érintő, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítását tartalmazta éspedig egy olyan időszakban, amikor az Üzletszabályzat lehetővé tette, hogy e módosításokról a felek csak hirdetményi úton kapjanak értesítést. Erre tekintettel azt kell megállapítani, hogy az észrevételek megtételére, illetve a kifogások előterjesztésére előírt 15 napos határidő ésszerűtlenül rövid és tisztességtelen a kifüggesztéstől számított 15 napos határidő elteltével a változásnak az ügyfél által elfogadottként való minősítése a nyilatkozattételre megszabott határidő ésszerűtlenül rövid volta miatt. A jogerős ítélet tehát, a 18/1999.(II.5.) Korm. rendelet 2. § a) pontjának helyes alkalmazásán alapult.”

A 18/1999.(II.5.) Korm. rendelet 2. § a) pontja:

„A fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely a fogyasztó meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid;”

Nézzük most azt, hogy miért is olyan fontos ez az ítélet.

Mint tudjuk a sokat emlegetett 13/93EGK irányelv kimondja: „a tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve”  (6. cikk (1))

A tisztességtelen feltétel 2006. márciusa óta a „ipso iure” (jog erejénél fogva) semmis a Ptk 209/A. §(2) pontja alapján, így nem is válhatott a szerződések részévé.

(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis.

Nem nehéz belátni, hogy a fent említett tisztességtelen feltétel hiányában a bankok egyoldalú kamatemeléseiket, ASZF változtatásukat nem tekinthetik elfogadottnak az adósok ráutaló magatartására hivatkozva , a változtatások nem válhattak a szerződés részévé , mert ezen lehetőséget a szerződés, sem a megkötéskor, sem jelenleg nem biztosítja számukra, a fent említett tisztességtelen feltétel hiányában.

Mindezek után a következő megállapításokat tehetjük:

Nem módosult a szerződés, az eredeti szerződés maradt érvényben.
(nincs közös akarat, ráutaló magatartás, az adós sosem fogadta el a változtatást)

A bank jogosulatlanul vonta le az adós számlájáról a kamatemelésekből kifolyólag jogosnak vélt emelt összegeket.
(ezen összegeket az adós visszakövetelheti a banktól)

Az adós akár jelenleg is vitathatja a módosítást, felmondhatja a szerződést.
(a tisztességtelen feltétel nélkül nincs határidő a szerződésben a bank által kezdeményezett módosítás elfogadására,"vitatására")

Mivel ezen feltétel alkalmazása általánosnak volt mondható a bankok körében, ezért belátható, hogy a Legfelsőbb Bíróság minden olyan bankkal szemben hasonló következtetésre jutna , amely nem értesítette az ügyfeleit levélben az egyoldalú módosítás hatályba lépése előtt.

Hiteles Magyarok Fóruma
hitelesmagyar.com

Híreink