A Kúria döntött: Vége a közjegyzők által elrendelt végrehajtásoknak

A Kúria 2013. július 4.-én ismertetett Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbenső ítéletében kimondta, hogy :

"a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher (árfolyamrés) olyan költségnek minősül, amit a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja szerint a szerződésben fel kell tüntetni.

A perbeli kölcsönszerződés szerződés érvénytelenségének oka az, hogy a szerződés tételesen, százalékos mértékben megjelölve nem tartalmazza az árfolyamrés vagy a vételi és eladási árfolyam egymástól való eltérésének mértékét."

Ebből következik, hogy semmis minden olyan kölcsönszerződés, amely nem tartalmazza az „árfolyamrés” %-osan kifejezett értékét.

Ezentúl azoknak az adósoknak, akiknél a szerződés felmondása után, a közjegyzők jogsértő módon nem tagadják meg a szerződés végrehajtási záradékkal való ellátását a BH1993. 511. szám alatt közzétett eseti döntés értelmében, mely kimondja, hogy  ” az érvényesség hiánya alapot adhat a záradékolás megtagadására” és sem a közjegyző, sem az ebben a nemperes eljárásban eljáró bíróság nem vonja vissza a végrehajtási záradékot, akkor az adósnak nincs más teendője minthogy indít egy végrehajtás megszüntetési pert.

A végrehajtás megszüntetési perben elég lenne az adósnak kizárólag arra hivatkozni, hogy a Kúria ítéletének értelmében semmis a szerződése, mert nem tartalmazza az „árfolyamrés” %-osan kifejezett értékét, ezért a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.

1952. évi III. törvény

369. § A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha

a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,

Ezen állítás igazolását a Legfelsőbb Bíróság 1/2010 (VI.28) PK véleményének 2. pontjában találjuk:

„A szerződés érvénytelensége azt jelenti, hogy az ilyen ügyletnek nincs kötelem keletkeztető hatálya, az ilyen szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan. A Ptk. 198. § (1) bekezdés terminológiáját használva: az érvénytelen szerződés nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás követelésére. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye tehát az, hogy az ilyen szerződéshez nem fűződhetnek a felek által célzott joghatások.”

Továbbá a végrehajtás megszüntetési pereknél teljesen irreleváns a Kúria ítéletének azon (aggályos) része, hogy a semmis szerződés esetlegesen utólagosan érvényessé tehető-e…

 

Híreink