Levél Magyarország közjegyzőihez

A Hiteles Magyarok Forumának aktív résztvevői levelet fogalmaztak és juttatak el , reményeik szerint minden magyarországi közjegyzőhöz, közjegyzőhellyetteshez, valamint a közjegyzői kamarákhoz. (cca.650 címzett)

Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a címeket az interneten mindenki számára elérhető adatbázisból szerezte meg a fórum.

Az elkészült levelet a parlamenti képviselők és pártok is megkapták tájékoztató jelleggel, hogy tisztában legyenek a tarthatatlan és jogellenes gyakorlattal, mert ők azok, akik felhatalmazást kaptak a magyar polgároktól, hogy megszüntessék ezen állapotot.

A levelet elküldtük továbbá több médiának, remélve, hogy így, a hitellel rendelkező adósok szélesebb köréhez is eljuthat a levél.

A levelet lent olvashatjátok ,melynek lényege, a következő:

A bankok szerződésmódosításainak hatására megváltozott szerződéseket, szerződésmódosításokat, már nem foglalták közjegyzői okiratba, így az csak magánokirati formában álla bankok rendelkezésére, ezért a bank a megváltozott követelését , már nem érvényesítheti, kizárólag bírósági úton. Tekintve, hogy követelése egy részét a kötelezett , közjegyző előtt nem ismerte el, így az eljárás során az vitathatóvá vált. Ilyen esetekben viszont a közjegyző nem dönthet a követelés jogosságáról, mert az véleményünk szerint kizárólagosan a bírósági feladat. Ellenkező esetben a kötelezett tisztességes eljáráshoz való joga sérül , mivel az követelés vitatásának útját elzárják előle.

Tisztelt Magyar Országos Közjegyzői Kamara!

Tisztelt Közjegyző Úr!



1.

A Kjt. 136. §. /2/ bek. szerint a közjegyző felelőssége a tanúsítvány, mint közokirat alakiságának megtartásáért és a tanúsítvány tartalmi valódiságáért áll fenn. A közjegyző a tanúsítvány készítésénél nem köteles segédszemélyeket igénybe venni.

A tanúsítvány jellemzője, hogy olyan jogi tényeket rögzít, tanúsít, amelyek megállapításához különleges szakértelem nem szükséges. Nem állítható ki közjegyzői tanúsítvány olyan tényről, amelyet a közjegyző észlelni nem képes, vagy az észleléshez speciális szakértelem szükséges. Ez esetben szakértő alkalmazása a megoldás.

A tanúsítvány tartalmi valódiságáért Önök akkor is felelnek, ha az ügyfél bármilyen, a kérdést érintő tisztességtelen szerződési feltételt aláírt, sőt, közokiratban kifejezett nyilatkozatban elismert. A Kjt. 136. §. /2/ bek. az nem egy diszpozitív szabály: akár feljogosította Önöket az ügyfél a banki nyilvántartások automatikus elfogadására, akár nem, a törvény kötelezi Önöket. 

Az a kérdés, hogy egy ügyfél/adós tartozása, illetve a bank jogos követelése mennyi, egyértelmű szakkérdés. Könyvvizsgálat nélkül nem adható ki a követelésről/tartozásról ténytanúsítvány, ebből következően végrehajtási záradékkal sem látható el az egyébként nem statikus, általában több évvel ezelőtti állapotot rögzítő tartozáselismerő okirat.

Egy bank felmondása esetén, a banki nyilvántartások alapján, az abban szereplő követeléseket /valójában adatokat/ tényként kezelő és arról tanúsítványt kiadó közjegyző jogellenes tevékenységet végez, amikor szakértő alkalmazása helyett, pusztán formai szempontok figyelembe vételével, a tartalmi kérdések vizsgálata nélkül jár el

Így jogellenes tevékenység az olyan közjegyzői okiratnak végrehajtási záradékkal való ellátása is, melyről a jelen állapotokra vonatkozóan semmilyen következtetést nem lehet levonni, elsősorban azt nem lehet megállapítani, hogy – tartós jogviszonyt feltételezve, részletfizetéseket teljesítve – mennyi is a végrehajtandó összeg.

Azt, hogy jogalkotási probléma is van-e a nyilvánvaló jogalkalmazási probléma mellett /tartalmi kérdések figyelmen kívül hagyása – adat/tény fogalmak keverése/ , most nem kívánom taglalni. Azt szeretném, ha megvizsgálnák, hogyan lehet elkerülni azt, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek között eljárva a közjegyzői intézmény ne diszfunkcionálisan működjön. /jogvitát indukál ahelyett, hogy jogvitát előzne meg/.
Megjegyezném még, hogy a végrehajtást megszüntető/korlátozó pernek nem az a funkciója, hogy a közjegyzői „munkát” reparálja.

2.

A bírósági eljárást kihagyó végrehajthatósághoz az adós közjegyző előtti tartozáselismerő nyilatkozata szükséges. Amennyiben a törlesztő részlet vagy a szerződés egyéb kikötése érdemben módosult, úgy a közvetlen végrehajthatósághoz új közjegyzői okiratot kell készíteni. Annak hiányában a végrehajtási záradékolást kérvényező csak magánokirattal fog rendelkezni az új, érvényben lévő szerződés/módosítás/ról, így a közvetlen végrehajthatóság csak arra a kötelezettségre fog vonatkozni, amelyet az adós korábban már elismert. Ebből következően a kérelmező nincs abban a helyzetben, hogy az adós számára vitathatatlan követelést megfogalmazzon és érvényesítsen, mivel a követelések egy részének jogossága közjegyző előtt nem került elismerésre. /Adós ráutaló magatartása, tiltakozásának hiánya, bankszámláról való leemelés tűrése nem azonos a kifejezett és közhitelű kötelezettségvállalással illetve tartozáselismeréssel/
Így a fennálló, aktuális banki követelés valamint a közvetlenül végrehajtható követelés fogalmilag/lényegileg elválik egymástól, a banki követelés egy része, mely mindössze magánokiraton alapul csak bírósági eljárás során érvényesíthető. 

Tudomásom szerint ezt a körülményt Önök az eddigi végrehajtási záradékolások során ugyanúgy nem vették figyelembe, mint az idézett 136/2-t. Kérem, szíveskedjenek jogalkalmazási gyakorlatukat ebben a kérdésben is megváltoztatni, illetve helyesbíteni.


3.

Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni arról, van-e olyan jogszabály, mely a közjegyző előtt tett egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozat visszavonását vagy módosítását megtiltja. Az időmúlás, mint jogi tény hatása a jogviszonyra ugyanis azzal az eredménnyel jár, hogy az esetleg évekkel ezelőtti tartozáselismerő nyilatkozatom a jelenlegi állapotokra/helyzetre vonatkozóan semmilyen információval nem bír.

Az ügy jellegére tekintettel válaszukat rövid időn belül várva:


Budapest, 2011. október 25.


Tisztelettel: 


x.y.

• Előző
• Következő