Nyílt levél Nagy László Nándor úr részére a valasz.hu oldalon megjelent félrevezető cikkével kapcsolatban.

Tisztelt Nagy László Nándor úr!

Értetlenül állunk a valasz.hu internetes oldalon megjelent „Begorombultak a devizahiteles ügyvédek” címmel megjelent cikke előtt, mely teljesen félrevezető és szöges ellentétben áll az ügyben eddig világossá vált tényekkel.

Ön a cikkben a nem kevesebbet állít, minthogy:

„Mindez tehát azt jelenti, hogy a Kúria bírója nem hozhatott volna a jogegységi határozattal ellentétes ítéletet, azaz Wellman György levelének azon kijelentése, hogy „az érintett ítélkező tanács a jövőben igazodni fog a jogegységi határozathoz és az azon alapuló kúriai ítélkezési gyakorlathoz”, épp nem arról szól, hogy a bíró törvényellenesen megígéri a Bankszövetségnek, hogy a jövőben rájuk nézve hátrányos ítéletet nem hoznak, hanem arról, hogy a kollégiumvezető azt „ígéri meg”, hogy az adott bíróság többé nem fogja megsérteni a hatályos törvényeket.

A Kúria jogegységi döntése szerint deviza alapú kölcsönnél vagy a kölcsön összegét kellett devizában meghatározni, de az is ugyanígy elfogadható, ha a kölcsön összegét nem devizában határozták meg, ám ehhez egyértelműen hozzárendelték, hogy a forintban meghatározott kölcsön összegének devizában való megállapítása milyen árfolyam mellett, mikor történik (jellemzően a folyósítás napján a hitelt nyújtó bank deviza vételi árfolyama volt az irányadó).”

Kérdéseink a következők, Ön a jogegységi határozat mely része alapján teszi a következő megállapításokat?

1.

Dr. Wellmann György úr állításán túl, mire alapozza Ön, azt hogy a Kúria tanácsa törvényt sértett ítéletével és a Pfv.I.21.156/2015 számú ítélet ellentétes a jogegységi határozattal?

A  Pfv.I.21.156/2015 számú ítéletnek pontosan mely része, megállapítása ellentétes a jogegységi határozattal?

„a kollégiumvezető azt „ígéri meg”, hogy az adott bíróság többé nem fogja megsérteni a hatályos törvényeket.”

2.

A 6/2013. számú jogegységi határozat mely részében található az az állítás, hogy a „deviza alapú kölcsön” meghatározás vonatkozik az ön által tényként közölt megállapításra?

„de az is ugyanígy elfogadható, ha a kölcsön összegét nem devizában határozták meg, ám ehhez egyértelműen hozzárendelték, hogy a forintban meghatározott kölcsön összegének devizában való megállapítása milyen árfolyam mellett, mikor történik”

A 6/2013. számú jogegységi határozat az Ön állításával ellentététben ugyanis nem mondja ki, hogy a deviza alapú kölcsönnek nevezett konstrukció esetén elegendő a kölcsön összegét egzakt módon (összegszerűen) forintban meghatározni a szerződésben és elég, ha a deviza összeg közvetett módon kiszámítható.

A jogegységi határozat indoklása az Ön állításával ellentétben szó szerint a következőt tartalmazza:

„A kirovó és a lerovó pénznem lényegéből következik, hogy téves az az álláspont, amely szerint a törlesztés pontos összege nem határozható meg a szerződéskötés időpontjában. A deviza alapú kölcsöntartozás éppolyan egyértelműen meghatározott, mint az effektivitási kikötéssel ellátott devizakölcsön. Az adós tartozása mindkét esetben a szerződéskötés időpontjában egyértelműen rögzül: az a kirovó pénznemben meghatározott összeg. A kirovó és a lerovó pénznem eltéréséből szükségszerűen fakad, hogy a szerződéskötés időpontjában nem lehet megmondani, hogy a lerovás (szerződéskötéskor nem is szükségszerűen ismert) pénzneméből mennyit kell adni ahhoz, hogy az adós teljesítsen. Ez azonban a kirótt tartozás egyértelmű meghatározottságát nem érinti.”

Vagyis ahhoz, hogy deviza alapú kölcsön konstrukcióról beszélhessünk a jogegységi határozat szerint, a kölcsön (tartozás) összegének (tárgyának) a szerződéskötés időpontjában a kirovó (deviza) összegben rögzítésre kell kerülnie.

Az ön által közölt megállapítás, csupán akkor lenne igazolható, ha a jogegységi határozatban szereplő egyik részt a szövegkörnyezetéből kiragadva, önhatalmúan félre értelmeznénk.

Ez a rész a következő:

„A perekben gyakori érvelés, hogy azért jogszabálysértőek a deviza alapú kölcsönszerződések, mert a kölcsön összege nem került tételesen, pontosan, összegszerűen meghatározásra.

A másik szokásos meghatározási mód az, hogy a kölcsönt forintban határozzák meg, de a  szerződés egyéb rendelkezéseiből következően egyértelmű, hogy a kölcsön devizában kerül megállapításra, a szerződésben meghatározott időpontban az ott meghatározott pénzintézet deviza vételi árfolyama figyelembe vételével, és ezt az összeget, valamint annak járulékait kell az adósnak forintban visszafizetnie a mindenkor irányadó eladási árfolyamon számítva. Egyik meghatározási mód sem sérti a Ptk. 523. §-ában írtakat. Nem szükséges ugyanis, hogy maga a kölcsönadott, folyósított összeg, illetve a törlesztések összege tételesen szerepeljenek a szerződésben, hanem az is elégséges, ha azok kiszámítható módon vannak meghatározva. Amennyiben a kölcsönadott deviza összeg, a folyósított forint összeg, illetve a visszafizetendő forintban meghatározott törlesztőrészletek egyértelműen kiszámíthatók a szerződés rendelkezései alapján, a deviza alapú kölcsönszerződés nem ütközik a Ptk. 523. § (1) bekezdésébe.”

Pár mondatot kiragadva ebből a részből valóban úgy tűnhet, ahogy Ön is állítja, vagyis, hogy a jogegységi határozat szerint a kölcsönszerződés jogi szempontból megfelelőnek tekinthető, ha a szerződésből utóbb (a folyósítás napján), a szerződés rendelkezései alapján kiszámítható például a deviza összeg.

Az ilyen értelmezés oda vezetne, hogy a jogegységi határozat önmagának mondana ellent:

„A kirovó és a lerovó pénznem lényegéből következik, hogy téves az az álláspont, amely szerint a törlesztés pontos összege nem határozható meg a szerződéskötés időpontjában. A deviza alapú kölcsöntartozás éppolyan egyértelműen meghatározott, mint az effektivitási kikötéssel ellátott devizakölcsön. Az adós tartozása mindkét esetben a szerződéskötés időpontjában egyértelműen rögzül: az a kirovó pénznemben meghatározott összeg.”

A jogegységi határozat fent idézett része, melyből Ön a cikkében téves megállapítást tesz, kizárólag annyit állapít meg, hogy azokban az esetekben, amikor a kölcsön egyes deviza elemei számítás útján határozhatók meg, az nem sérti a Ptk. 523. §-ában írtakat.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a szerződés változat kielégíti a jogegységi határozatban előírt további követelményeket, de még csak azt sem, hogy egy ilyen szerződés megfelelne hitelintézeti törvényben előírtaknak, mint ahogy erre maga a jogegységi határozat is utal:

„Nem maga a szerződéses konstrukció, hanem a konkrét megkötött fogyasztási (2005. január 1-jétől a fogyasztási-, lakossági) kölcsönszerződés ütközik jogszabályba, ha nem felel meg a Hpt. 213. § (1) bekezdés a)-g) pontjai szerinti feltételeknek. „

Hitelintézeti törvény (1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról):

213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

a) a szerződés tárgyát,

e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,

3.

Ön szerint, ha elfogadjuk az ön félreértelmezését és valóban elegendő, hogy a szerződésben „a kölcsön összegét nem devizában határozták meg, ám ehhez egyértelműen hozzárendelték, hogy a forintban meghatározott kölcsön összegének devizában való megállapítása milyen árfolyam mellett, mikor történik (jellemzően a folyósítás napján a hitelt nyújtó bank deviza vételi árfolyama volt az irányadó)”, akkor a deviza összeg , hiányában , a szerződés, hogyan fogja tartalmazni például a kölcsön tárgyát (összegét), a kirovó pénznemben (devizában), valamint a törlesztő részlet devizában meghatározott „összegét”, hogy ne legyen jogszabályba ütküző és megfeleljen a szerződéskötéskor hatályban lévő Hitelintézeti törvény 213. § (1) e. pontjának?

Ezen kérdésekre várunk Öntől kielégítő válaszokat vagy azok elmaradása esetén cikkének helyreigazítását.

Ezen kérések elmaradása esetén megjegyezni kívánjuk, hogy cikke eléggé "bértollnok ízű"-re sikeredett, melynek egyetlen célja nem az igazság feltárása, hanem kizárólag az, hogy bármi áron, akár a tények félremagyarázása útján megpróbálja kimenteni Dr. Wellmann György urat és a Bankszövetséget.

Tisztelettel:

Bukovszky László

elnök

Hiteles Magyarok Fóruma Érdekvédelmi Egyesület

• Előző
• Következő