A rémálom véget ért - egy bírósági perben tett nyilatkozattal semmissé tehetőek a deviza alapú szerződések.

  • Kategória: Hireink
  • Megjelent: 2019. március 14. csütörtök, 17:03
  • Írta: Hiteles Magyarok Fóruma Egyesület
  • Találatok: 7567
  • 14 márc.

A magyar bíróságok bankmentési gyakorlata és az azt támogató "DH" törvények olyan szinten próbálják ellehetetleníteni a deviza alapú szerződések érvénytelenné nyilvánítását, hogy sok adós már reménykedni sem mer abban, hogy egyszer valamikor megszabadulhat attól a tehertől amit egy olyan szerződés miatt kénytelen viselni, amit minden önmagát "jogállamnak" nevező országban , már évek óta "semmisnek" tekintetének a bíróságok, a jogegységi határozatok és a "fogyasztók" érdekében meghozott törvények.

Ez a "bankmentést" már odáig ment, hogy annyira sikerült eddig minden EUB döntést félre magyarázni, hogy az Európai bíróságnak nem maradt más választása, minthogy a C118/17. számú ügyben feketén-fehéren kimondja:

"a 2014.évi törvények nem összeegyeztethetők az irányelvből eredő követelményekkel"

Az Európai Bíróság ítéletében azt mondta ki, hogy a 93/13 EGK irányelv rendelkezéseivel és céljával ellentétesek a DH. törvények azon rendelkezései, amelyek értelmében a fogyasztónak az érvénytelen szerződés "érvényessé" vagy "hatályossá" nyilvánítását kell kérnie.

De nem is ez a C-118/17 számú ítélet hozadéka az adósok számára, hanem az , hogy ahogyan a címben már jeleztük, "egy nyilatkozattal semmissé tehetőek a deviza alapú szerződések", melyeket utána a bíróság már nem nyilváníthat érvényessé.

Az ítélet 54. és 55. pontja a következő megállapítást tartalmazza:

54      Egyebekben pontosítani kell azt is, hogy noha a Bíróság a 2014. április 30‑i Kásler és Káslerné Rábai ítéletében (C‑26/13, EU:C:2014:282, 83. és 84. pont) elismerte, hogy a nemzeti bíróságnak annak érdekében, hogy a szerződést érvényben tartsa, lehetősége van a tisztességtelen szerződési feltételnek a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével való helyettesítésére, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy e lehetőség azon esetekre korlátozódik, amelyekben a teljes szerződés megsemmisítése folytán a fogyasztót különösen káros következmények érhetnék, és ily módon az ez utóbbit büntetné (lásd ebben az értelemben: 2018. augusztus 7‑i Banco Santander és Escobedo Cortés ítélet, C‑96/16 és C‑94/17, EU:C:2018:643, 74. pont; 2018. szeptember 20‑i OTP Bank és OTP Faktoring ítélet, C‑51/17, EU:C:2018:750, 61. pont).

55      Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság által tett megállapításokból kitűnik, hogy a szerződés érvényben tartása az alapügyben ellentétes Dunai Zs. érdekeivel. A jelen ítélet előző pontja szerinti helyettesítésnek ez esetben, úgy tűnik, nincs helye.

Vagyis amennyiben a fogyasztó nyilatkozik a bírósági eljárásban, hogy :

"Érdekeivel ellentétes az, ha a tisztességtelen eladási és vételi árfolyamokat tartalmazó szerződési feltétel helyett az "MNB" árfolyam válik a szerződés részévé"

akkor, mivel a "Kásler per" óta tudjuk, hogy "az eladási és vételi árfolyamok nélkül a szerződés nem teljesíthető" és a C-118/17 számú ítélet 55. pontja alapján "helyettesítésnek nincs helye",ha az "ellentétes a fogyasztó érdekeivel", a bíróságnak nem marad más választása, minthogy megállapítja, hogy az egész szerződés "érvénytelen".

Valószínűsíthetően az, hogy az EUB ítéletben ennyire egyértelműen és félre nem magyarázhatóan húzta meg a határt a szerződések érvényben tarthatóságával kapcsolatban , közrejátszhatott egy "a Bíróság Hivatalához 2019. január 30‑án benyújtott beadvány" is.

A C-118/17 számú ítéletet ITT megtalálja.

 

Híreink