A Kúria konzultációs testületének véleményei „sem közvetlen, sem közvetett formában nem képezhetik az egyedi bírói döntések alapját az Alkotmánybíróság szerint
- Kategória: Hireink
- Megjelent: 2020. július 27. hétfő, 10:49
- Írta: Hiteles Magyarok Fóruma Egyesület
- Találatok: 2463
- 27 júl.
Az un. devizában nyilvántartott hitelezés kapcsán az Alkotmánybíróságon V-732/2019. számon született döntés nemcsak ennek a mintegy 3,5 – 4 millió magyar embert (adós, adóstárs, zálogkötelezett és családtagjaik) szempontjából kiemelt jelentőségű.
A V-732/2019. számú üggyel kapcsolatos beadványok és a döntés mindenki számára itt (V/732/2019.) elérhető, pontos annak részleteibe nem megyünk bele, de röviden összefoglaljuk a lényeget.
Az indítványozó ellenzéki parlamenti képviselők – az Adóskamara, a Hiteles Magyarok Fóruma Érdekvédelmi Egyesület kezdeményezésére és együttműködésével – kérték a DH2 tv. 37.§ és 37/A.§-ainak megsemmisítését azon az alapon, hogy az az EUMSZ 288. cikkébe ütközik.
A kérelem indokolása – nagyon röviden! – nem az volt, hogy a törvény kötelezően a jogkövetkezmény iránti kérelmet is elő ír a perben a felperesi fogyasztó számára, hanem az, hogy ezt csupán
- a szerződés érvényessé nyilvánításában,
- vagy a szerződés határozathozatalig tartó hatályosság nyilvánításában
jelölheti meg, ezzel elzárva a fogyasztót attól, hogy a pénzintézettel kizárólag az adott és kapott szolgáltatások figyelembevételével számoljon el. (eredeti állapot helyreállítása)
Az EUMSZ 288. cikkébe ütközés pedig – az indítványozók szerint – azért valósult meg, mivel a szerződés 288. cikke minden tagállam számára egyes Uniós irányelvekben – jelen esetben a 93/13/EGK irányelvről van szó – meghatározott célt - formától függetlenül - kötelezővé teszi.
Azt pedig, hogy egy adott nemzeti jogszabály ezt a célt megfelelően teljesíti-e, az Unió Bírósága (EUB) hivatott az egyes eljárásai során ítéletben megállapítani.
Jelen esetben az EUB a C-118/17. számú ítéletében egyértelműen kimondta, hogy nem felel meg az olyan nemzeti szabály a 93/13/EGK irányelvnek, amely a bírósági eljárás során nem teszi lehetővé, éppen a felek által kifogásoltat, azaz azt, hogy a fogyasztó a pénzintézettel kizárólag az adott és kapott szolgáltatások figyelembevételével számoljon el. Márpedig a DH2 tv. 37.§-a egy ilyen jogszabály.
Az Alkotmánybíróság a kérelmet visszautasította.
De ahogy szoktuk mondani: Minden rosszban van valami jó is. Ebben az AB döntésben is van olyan, ami nagyon is jó.
Véleményünk szerint az indokolást - dr. Szabó Marcell tanácselnök különálló indokolásával egybeolvasva - feltétlen szükséges két részre bontani.
I.
Elsődlegesen: az Alkotmánybíróság szerint önmagában nemzeti jogszabálynak az EUMSZ-be való ütközése vizsgálható, azonban az AB szerint az EUMSZ 288. cikke – csak, mint egy technikai jellegű norma – kizárólag az irányelvet, mint nemzetközi jogforrást jelöli meg, önmagában viszont nem alkalmas arra, hogy jogszabálynak a szerződés 288. cikkébe való ütközését lehessen megállapítani.
Egyebekben: az AB rögzíti, hogy az Unió Bírósága is csak az irányelvnek való megfelelőséget vizsgálja az adott ügyekben. Így „az EUMSZ 288. cikke csak az irányelvet, mint másodlagos uniós jogforrást általában konstituáló szabály, ezért abból konkrét tagállami kötelezettség sem fakad.”
Véleményünk szerint a fenti Alkotmánybírósági álláspont nehezen értelmezhető, hiszen kétségtelenül az EUMSZ 288. cikke az, amely jogforrási szintre emeli az irányelvet, mint a jogalkotás - és a jogalkalmazás – során elérendő célt. Ebből viszont az is következik, hogy amennyiben a tagállami jogszabály nem testesíti meg az irányelvben előírt követelményt, úgy az meg kell, hogy sértse a szerződés 288. cikkét is.
Mivel azonban, a Rendelethez képest az irányelv nem közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, szükséges az is, hogy az irányelv célját megtestesíteni kívánó jogszabály megfelelőségéről az arra hatáskörrel rendelkező Unió Bírósága ítéletet mondjon. Ez pedig jelen esetben megtörtént.
Érthetetlen tehát azon AB álláspontja, hogy egy irányelv ellenes jogszabály nem ütközik a nemzetközi szerződés azon cikkébe, amely szerint az irányelvben foglalt célok minden tagállamra kötelezőek, mivel mindenképpen meg kell semmisíteni az olyan „formát és eszközt”, amely ezt a kötelezettségvállalást nem szolgálja.
II.
A másik fontos része az indokolásnak az, hogy az Alkotmánybíróság ennek ellenére egyértelműen kijelenti, hogy a problémát – amennyiben valós - a jogalkalmazó köteles feloldani akként, hogy a nemzeti jogszabályt figyelmen kívül hagyja.
Ezt pedig a külön indokolás kifejezetten éllel tartalmazza:
„Amennyiben úgy ítélik meg, hogy az uniós jog értelme egyértelmű, azonban a magyar jog valamely szabálya kifejezetten ellentétes az uniós jog rendelkezéseivel, így magából az uniós jogból fakadóan kötelesek az uniós joggal ellentétes tagállami (magyar) jogszabályi rendelkezés automatikus félretételére. Ez esetben az ügyet oly módon kell eldönteniük, mintha a kérdéses magyar jogszabályi rendelkezés egyáltalán nem létezne.”
Ezt követően tehát nem foghatnak helyt, olyan jellegű bírói indokolások a perekben, amelyek szerint a nemzeti jogszabályt a bíróság – összeütközés esetén is – köteles alkalmazni, és ennek feloldása csupán jogalkotói feladat lehet.
III.
Fontos tehát itt kiemelni, hogy az Alkotmánybíróság szerint
a Kúria konzultációs testületének véleményei „sem közvetlen, sem közvetett formában nem képezhetik az egyedi bírói döntések alapját;”.
Ez pedig véleményünk szerint azt is jelenti, hogy
- nem csak az ítélethozatal során,
- de adott esetben a pervitel során
sem képezhet jogalapot bármilyen cselekmény vonatkozásában egy ilyen Kúria konzultációs testületi vélemény.
Márpedig van jó pár ilyen Kúriai konzultációs testületi állásfoglalás, amit az un. deviza alapú hiteles érvénytelenségi perek joggyakorlatát befolyásolva jogalapként használ a bírói gyakorlat és amelyek a Kúria honlapján megtalálhatóak. Ezek a cikk végén csokorba szedtük, elolvashatók.
Összefoglalva röviden:
Álláspontunk szerint az Alkotmánybíróság - jelenleg - teljes mértékben a konkrét perben eljáró bíróságok hatáskörébe utalja a közösségi jog és a nemzeti jog kollóziójának esetére azt az alkalmazandó jogkövetkezményt, hogy ilyen esetben a bíróságok - mérlegeléstől függően - kötelesek a nemzeti jogszabályt figyelmen kívül hagyni.
Budapest, 2020. július 21.
Hiteles Magyarok Fóruma Érdekvédelmi Egyesület
-----------------------------------------
Kúriai konzultációs testületi állásfoglalások a Kúria honlapjáról
Érvénytelenségi perek joggyakorlata
A Kúria Elnöke 2016-ban az ún. devizahiteles törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekben felmerült jogértelmezési kérdések vizsgálatára egy konzultációs testületet állított fel. A Konzultációs Testületet munkáját dr. Wellmann György a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezetője vezeti. A Konzultációs testület bíró tagjai: dr. Bartal Géza kúriai tanácselnök, dr. Dzsula Marianna, a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumvezetője, dr. Farkas Attila kúriai tanácselnök, dr. Gárdosi Judit, a Debreceni Ítélőtábla bírája, dr. Harter Mária kúriai tanácselnök, dr. Illés Krisztina, a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetője, dr. Kiss Márta, a Budapest Környéki Törvényszék tanácselnöke, dr. Kollár Márta kúriai tanácselnök, dr. Kutasi Tünde, a Pécsi Ítélőtábla tanácselnöke, dr. Lakatos Péter, a Szegedi Törvényszék kollégiumvezetője, dr. Maka Mária, a Veszprémi Törvényszék kollégiumvezetője, dr. Szunyogh Zsófia, a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezető-helyettese, dr. Parlagi Mátyás, a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezető-helyettese, dr. Ruff Edit, a Budapest Környéki Törvényszék csoportvezető tanácselnöke, dr. Ruttkai Éva, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke, dr. Simon László Károly, a Szekszárdi Járásbíróság bírája, dr. Szeghő Katalin, a Szegedi Ítélőtábla kollégiumvezetője, dr. Vezekényi Ursula kúriai tanácselnök és dr. Zámbó Tamás, a Győri Ítélőtábla tanácselnöke.
__________________________________________________________________________________
- november 4.
EMLÉKEZTETŐ a DH. törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testület 2019. október 30. napján tartott üléséről
__________________________________________________________________________________
- június 20.
Emlékeztető a Konzultációs Testület 2019. június 19-ei üléséről
__________________________________________________________________________________
- április 11.
Emlékeztető a Konzultációs Testület 2019. április 10-ei üléséről
__________________________________________________________________________________
- október 11.
EMLÉKEZTETŐ a DH. törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testület 2018. október 10. napján tartott üléséről
__________________________________________________________________________________
- november 9.
EMLÉKEZTETŐ a DH. törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testület 2016. november 9. napján tartott üléséről
__________________________________________________________________________________
- szeptember 28.
EMLÉKEZTETŐ a DH. törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testület 2016. szeptember 28. napján tartott üléséről
__________________________________________________________________________________
- június 8.
EMLÉKEZTETŐ a DH. törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testület üléseiről
__________________________________________________________________________________