Ér-e annyit 1.000.000 hitellel rendelkező állampolgár, mint 650 közjegyző és közjegyzőhelyettes?

A Magyar Közjegyzői Kamara Elnökének sikerén felbuzdulva, a Hiteles Magyarok Fóruma is levelet írt a Kúria Elnökének állásfoglalást, iránymutatást kérve a közjegyzői okiratok végrehajtási záradékkal való ellátása során követendő eljárással kapcsolatban.

A vitatott jogkérdés lényege jelen esetben az, hogy indokolt-e az okiratba foglalt szerződés érvénytelenségének vizsgálata a közjegyzői okiratok végrehajtási záradékkal való ellátása során, azon konkrét okból, mely ok miatt jogerős ítélet mondja ki a szerződéstípus semmisségét. A BH1993. 511. szám alatt közzétett eseti döntés értelmében ugyanis ” az érvényesség hiánya alapot adhat a záradékolás megtagadására”

Mint ismeretes, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Elnöke a Kúria Elnökének címzett, 2012. szeptember 6-ai keltezésű levelében jelezte, hogy eltérő az eljáró bíróságok gyakorlata az idegen pénznemben meghatározott pénzkövetelésről kiállított közjegyzői okiratok végrehajtási záradékkal való ellátása tekintetében.

A Kúria Polgári Kollégiumának vezetése meglepő gyorsasággal, a levél elküldése után 3 hónappal – az érintett szaktanács elnökével folytatott egyeztetést követően – a vitatott jogkérdésben elfoglalt álláspontjáról körlevélben tájékoztatta az alsóbb fokú bíróságok kollégiumvezetőit.

Csak remélni tudjuk, hogy a Kúria szemében ér annyit 1.000.000 hitellel rendelkező állampolgár, mint 650 közjegyző, és közjegyző helyettes.

Az elküldött levelet teljes terjedelmében itt olvashatják:

Tisztelt Dr. Darák Péter Úr!

A médiából értesültünk arról, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke az Önnek címzett, 2012. szeptember 6-ai keltezésű levelében jelezte, hogy eltérő az eljáró bíróságok gyakorlata az idegen pénznemben meghatározott pénzkövetelésről kiállított közjegyzői okiratok végrehajtási záradékkal való ellátása tekintetében. Ez pedig nagy fejtörést okoz a 2010. július 1. napjától végrehajtási záradék kibocsátására hatáskörrel rendelkező közel 650 közjegyzőnek és közjegyző helyettesnek.

A Kúria Polgári Kollégiumának vezetése a magyar bíróságok perviteli sebességéhez szokott magyar polgár számára meglepő gyorsasággal látott hozzá ezen „tűrhetetlen” állapot orvoslásához, minek eredményeként 3 hónappal a levél elküldése után – az érintett szaktanács elnökével folytatott egyeztetést követően – a vitatott jogkérdésben elfoglalt álláspontjáról körlevélben tájékoztatta az alsóbb fokú bíróságok kollégiumvezetőit.

Sajnálatos módon a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke elfelejtette Önnel közölni levelében, hogy az általuk lefolytatott nemperes eljárás során a fent vázolt problémánál sokkal  fontosabb kérdésben sem találnak megfelelő támpontot.

Ezért ezt mi kívánjuk jelezni Önnek.

A BH1993. 511. szám alatt közzétett eseti döntés értelmében

„a nemperes eljárás keretében is indokolt esetben sor kell, hogy kerüljön a szerződés érvényességének vizsgálatára, az érvényesség hiánya ugyanis alapot adhat a záradékolás megtagadására.“

A közjegyzők bár ismerik a fent említett határozatot, mit mi sem bizonyít jobban, mint, hogy a Hiteles Magyarok Fóruma is a MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA 2011/4. számon kiadott szakmai folyóiratának (Közjegyzők Közlönye) 39. oldalán olvastott róla, mégsem tudják elhinni, hogy ezen kötelezettség rájuk is vonatkozik.

2012. december 7.-én a Fővárosi Törvényszék által meghozott 43.Pf.636.553/2012/7 számú jogerős közbenső ítélet szerint, semmis az a fogyasztói deviza, deviza alapú hitel(kölcsön)-szerződés, amely nem tartalmazza az “árfolyamrésnek” nevezett költségelem értékét, ezen ítéletet elég indoknak kell tekinteni arra nézve, hogy a közjegyző záradékolás előtt megvizsgálja azt, hogy a záradékolandó szerződés nem érvénytelen-e.

Megelőzve ezzel azt, hogy tömegeket tegyenek ki egy joghatás kiváltására nem alkalmas szerződésen alapuló okiratból kifolyólag elrendelt végrehajtási eljárás okozta megrázkódtatásnak, melynek hatásai többnyire beláthatatlanok és visszafordíthatatlanok a pénzben sokszor kifejezhetetlen nem vagyoni károk.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (továbbiakban: Ktv.) rendelkezései, valamint a Ktv. indokolása alapján a közjegyző közokirat-készítő tevékenységével okozott károkért való felelősségéről szóló 3/2004. Polgári jogegységi határozata megállapítja: „ … a közjegyzőség intézménye egységesen a magyar igazságszolgáltatás szervezetén belül helyezkedik el, a közjegyzői tevékenység pedig jellegét tekintve egységesen közhatalmi tevékenység, vagyis az állam igazságszolgáltató funkciója részeként végzett jogszolgáltató hatósági tevékenység (Ktv. 1. § (4) bek.). A közjegyző valamennyi tevékenysége, hatásköre jogszabály által meghatározott, jogszabályi felhatalmazáson alapul. A Ktv.-nek nincs olyan rendelkezése, amely jogszabályi alapot adna arra, hogy a közjegyző egyes tevékenységei között a hatósági jelleg szempontjából különböztetni lehessen. Ebből következően a közjegyző akkor is közhatalmi tevékenységet gyakorol, amikor a fél kérésére közokiratot készít.

A közhatalmi tevékenység gyakorlása során, valamint az e tevékenység elmulasztásával okozott károkért való polgári jogi kárfelelősségre egységesen minden esetben a Ptk. 349. §-át kell alkalmazni, annak ellenére, hogy e jogszabályhely kifejezetten csak az államigazgatási, bírósági és ügyészségi jogköröket nevesíti. A közjegyző is a Ptk. 349. §-a alapján tartozik tehát felelősséggel a tevékenysége - így a közokirat készítési tevékenysége - során okozott károkért. A Ptk. 349. §-a ugyan általában a Ptk. 348. § szerinti alkalmazotti felelősség speciális esete, alkalmazásának azonban a munkaviszony hiánya nem akadálya. A közjegyző - hasonlóan az önálló bírósági végrehajtóhoz - a Ktv. 10. § (1) bekezdés alapján alkalmazandó Ptk. 349. § alapján saját személyében felel a tevékenysége során, illetve az annak elmulasztásával okozott kárért.”

Mindezek alapján kérjük:

A Kúria Polgári Kollégiumának vezetése a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének kérésére kialakított állásponthoz hasonlóan foglaljon állást azon kérdésben, hogy:

Indokolt-e a szerződés érvénytelenségének vizsgálata nemperes eljárás során azon konkrét okból kifolyólag, mely ok miatt jogerős ítélet mondja ki a szerződéstípus semmisségét és a semmisségi okról a nemperes eljárás lefolytatásra törvényi felhatalmazással rendelkező bíróságnak, közjegyzőnek tudomása van?

azaz:

Köteles-e a közjegyző a közjegyzői okiratba foglalás előtt a szerződés érvényességét vizsgálni?

Amennyiben a közjegyző az okiratba foglalás megtörténte után tudomást szerez az általa okiratba foglalt szerződéstípus semmisségéről, úgy köteles-e a közjegyző egy esetleges későbbi záradékolás előtt hivatalból és a köztudomásúvá vált semmisségi ok alapján a záradékolást megtagadni?

Amennyiben a közjegyző a záradékolás megtörténte után tudomást szerez az általa záradákolt szerződéstípus semmisségéről, köteles-e a jogorvoslati /végrehajtási záradék törlési/ kérelemre, nemperes eljárás során hozott határozatában a semmisségi ok fennállása esetén a vh. záradékot törölni?

Továbbá:

Szíveskedjék a Kúria Polgári Kollégiumának vezetése állást foglalni abban a kérdésben, hogy az érvényesség hiánya mely esetben NEM ad alapot a záradékolás megtagadására, mely esetben lehet érvénytelen szerződés alapján elkészített közjegyzői okiratot záradékolni?

„az érvényesség hiánya ugyanis alapot adhat a záradékolás megtagadására” (BH1993.511)

Szíveskedjék Kúria Polgári Kollégiumának vezetése állást foglalni abban a kérdésben, hogy köteles-e a közjegyző a végrehajtási záradék nyomtatványon a végrehajtási záradék törlésének lehetőségéről, mint jogorvoslatról tájékoztatást adni, tekintve, hogy azon ez nem szerepel!

Szíveskedjék Kúria Polgári Kollégiumának vezetése állást foglalni a közjegyző közokirat-készítő tevékenységével okozott károkért való felelősségéről szóló 3/2004. Polgári jogegységi határozat alapján abban a kérdésben, hogy a közjegyző által az érvénytelen szerződésről készített, majd később végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján lefolytatott végrehajtási eljárásból kifolyólag keletkezett vagyoni és nem vagyoni károkért megállapítható-e az okiratot készítő és záradékoló közjegyző felelőssége a Ptk. 349. § alapján?

Szíveskedjék a Kúria Polgári Kollégiumának vezetése 3 hónap elteltével álláspontjáról körlevélben tájékoztatni az alsóbb fokú bíróságok kollégiumvezetőit és nyilvánosságot.

Hiteles Magyarok Fóruma

hitelesmagyar.com

Amennyiben levelünkre nem érkezik válasz , úgy honlapunkon lehetőséget kívánunk biztosítani látogatóinknak, hogy ezen kéréssel ők is a Kuriához fordulhassanak.

Címzettek:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Továbbá kb.650 közjegyző és közjegyző helyettes, MOKK, országgyűlési képviselők

• Előző
• Következő