Jogsértőek a közjegyzők által kiállított végrehajtási záradékok

5050 kényszerértékesítésre kijelölt ingatlan - 0 jogszerű végrehajtási záradék

Saját kardjukba dőlnek a közjegyzők és a bankok! A kölcsönök felvételéhez a bankok által megkövetelt közjegyzői okiratok nem záradékolhatóak, mert a kölcsön pontos összege nincs bennük meghatározva – mondta évekkel ezelőtt az I. és II. fokú bíróság.

A Legfelsőbb Bíróság más álláspontot képviselt:
Ha benne van a szerződésben, hogy hogyan lehet meghatározni a fennálló tartozás összegét, akkor záradékolható a közjegyző által készített okirat.

Az LB által hivatkozott szerződési feltétel:
Jogvita esetén vagy végrehajtási záradék kiállításához a bank könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő tartozás összegét kell elfogadni. Ez ma is megtalálható minden szerződésben.

Ezt tudják és erre hivatkozva a közjegyzők végrehajtási záradékkal látják el a közjegyzői okiratokat.

Csakhogy! Az LB-döntés (BH 2003. 326-os jogeset ) 2003-ban született, azóta pedig a Polgári Törvénykönyvet módosították: 2006. március 1. után megkötött fogyasztói szerződésben az olyan szerződési kikötés, melyben az egyik fél dönthet pártatlan, harmadik személy helyett a másik fél teljesítéséről, nemcsak tisztességtelennek minősül, hanem semmisnek is, ezért arra jogot alapítani nem lehet, joghatása nincs, végrehajtás alapjául nem szolgálhat. Ebből következően a deviza elszámolású hitel/kölcsönszerződések, mivel azokban a kölcsön pontos összege nem szerepel, az említett semmis feltétel hiányában pedig nem állapítható meg a tartozás összege, nem záradékolhatóak, közvetlen végrehajtásra nem alkalmasak.

Azt, hogy a Közjegyzői Közlöny 2011. évi 4. száma, mely a közjegyzői okiratok végrehajtásával kapcsolatos bírósági ítéleteket eleveníti fel a közjegyzői kar számára, miért tartalmaz egy mára elavult, használhatatlan és hivatkozhatatlan LB-döntést és vezeti ezzel félre a  közjegyzőket, nem tudjuk.

Valószínűsítjük, hogy nem sikerült követniük a Ptk. változásait, továbbá nem sikerült megismerniük és értelmezniük a 18/1999./II.5./ Korm. rendeletet és annak mögöttes, uniós szabályát: 93/13 EGK irányelvet.

Amennyiben ennek ellenére a közjegyző mégis kiállítja a végrehajtási záradékot, a bank által közölt összeg alapján ,megsértve ezzel a végrehajtási törvényben meghatározott kritériumokat:
Vht. 23/C. § (Kjt. 112/C. §) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza:
c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

Ebben az esetben a végrehajtással fenyegetett adósok számára van egy kevéssé ismert és hangoztatott jogorvoslati lehetőség is:
A végrehajtási záradék törlésének kérelme.
(Érdekes módon, a végrehajtási záradék nyomtatványon a tájékoztató részben ez a lehetőség nem szerepel, mintha nem is lenne.
Pedig van, és, ha már van, élni kell vele.)
A kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani a végrehajtási záradékot kibocsátó közjegyzőhöz, aki el is bírálja. Elbírálja a saját, korábbi munkáját… Az eljárás ingyenes. Amikor végzés formájában megérkezik a közjegyzőtől a kérelem elutasítása, fellebbezni lehet (kell!).  Az eljárás költsége 10.000.- Ft, a fellebbezést a közjegyzőnél kell benyújtani, aki azt az illetékes bíróságra továbbítja, ahol nemperes eljárás során döntenek. (Ügyvédi képviselet esetében a jogorvoslati kérelem csak elektronikus úton kerülhet a közjegyző elé.)

Amennyiben a fent ismertetett bíróság által lefolytatandó nemperes eljárás sem hozna az adós számára kedvező döntést , abban az esetben a jogalkotók további peres eljárásban is biztosítanak jogorvoslati lehetőséget.  Dr. Balogh Zsigmond a Közjegyzők Közlönyének  2010. 5. számában nagyon szépen kifejti , miért van az adósnak ennyi lehetősége:

“Belátható,hogy a közjegyző egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy egy több év után felmondott kölcsönügyletnél a fennálló tartozás összegét az elmúlt évek árfolyamváltozásai alapján kiszámolja. Ezt ellensúlyozandó, az adós széles körű végrehajtás megszüntetési perlési jogosultsággal rendelkezik, ahol lehetősége van perben, bíró előtt vitatni a fennálló tartozás összegét. “

Miért jó ez a peres eljárást megelőző megoldás? Egyrészt olcsó, másrészt gyors.

A nem peres eljárások lényege, hogy az eljárás során a bíró vagy a közjegyző az eljárást kezdeményező által becsatolt dokumentumok alapján hozza meg a döntés. A fellebbezési eljárás menete megegyezik a végrehajtási záradék kiállításának menetével , azzal a különbséggel, hogy itt a bank az, aki kimarad az eljárásból és nem terjesztheti elő védekezését az eljárásban.

Az adós fellebbezésében nemcsak a közjegyző törvénysértő tevékenysége taglalható, hanem a deviza elszámolású kölcsönszerződés semmisségének okai is, mivel a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Nem kell tehát elkezdeni egy semmisség megállapítása iránti pert, elég, ha a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban lehetséges e jogorvoslati lehetőséggel élünk.

A BH2003.326-os jogesetben hivatkozott szerződési feltétel, általános szerződési feltételnek tekintendő az LB által kiadott 2/2011. (XII. 12.) számú PK vélemény szerint:
A Ptk. 205/A.§ (1) bekezdése alapján általános szerződési feltétel az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
Ha tehát a felek között nem vitás, vagy a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy a felek között olyan fogyasztói szerződés jött létre, amely egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott szerződési feltételt tartalmaz, vélelem szól amellett, hogy azt egyedileg nem tárgyalták meg. Ezt megdönteni a fogyasztóval szerződő fél csak úgy tudja, ha minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a vele szerződő fél részére ténylegesen fennállt a szerződési feltétel tartalmi befolyásolásának a lehetősége.

Így a BH2003.326-os jogesetben hivatkozott szerződési feltétel esetében a fellebbezést elbíráló bíróságnak alkalmazni kell az LB ugyanezen állásfoglalásában kifejtett iránymutatását:

A jogalkotó egyes esetekben - kizárva a bírói mérlegelést - kifejezetten is meghatározta azokat a konkrét feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek vagy az ellenkező bizonyításig tisztességtelennek minősülnek.
A 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet - nem taxatív módon - olyan szerződési feltételeket nevesít, amelyek minden esetben tisztességtelennek minősülnek (Korm. rendelet 1.§).

1. § (1) A fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely:

b) kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e;
i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt egyben más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesíti;
j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.

Ilyen esetekben a bíróságnak tehát nincs mérlegelési lehetősége, meg kell állapítania a szerződési feltétel tisztességtelenségét , melynek következtében a feltétel 2006. márciusa óta semmisnek minősül.

Laikusként is könnyen belátható, hogy az LB iránymutatása alapján az a szerződési feltétel, hogy:
"Jogvita esetén vagy végrehajtási záradék kiállításához a bank könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő tartozás összegét kell elfogadni.",
a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében nevesített (i) pont szerint is bizonyosan tisztességtelen, mert a szerződési feltétel nem teszi lehetővé az adós számára, hogy vitassa a bank könyvei és nyilvántartásai alapján kiszámított tartozás összegét.

Ezzel kizárja, de minimum korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, de azt más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal nem helyettesíti.

Belátható az is, hogy az ilyen szerződési feltétel kikötését a Korm. rendelet (j) pontja is tiltja, mert a szerződési feltétel arra irányul, hogy egy esetleges per estén a bank a Pp. 164. §-ban meghatározott bizonyítási kötelezettségét az adós hátrányára változtassa meg.

164. §(1) A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.

Ezen szerződési kikötés miatt, nem a banknak kell bizonyítania a folyósított kölcsön és a fennálló tartozás pontos összegét, azt egy sima adatközléssel megteheti , azok helyességét senki nem ellenőrzi, az adós lesz az, akinek bizonyítania kell állítását, amennyiben vitatja a bank által közölt adatokat.

A bíróságnak hivatalból kell a semmisséget észlelni! Természetesen segít a Bíróságnak a fellebezésben leírt összes jogsértés! A fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására ill. az ingatlan és egyéb értékesítésekre vonatkozóan halasztó hatálya van.

A végrehajtási záradék visszavonására irányuló kérelem eltölthető a  Letölthető dokumentumok menüpont alatt.

http://hitelesmagyar.com/index.php/letoltheto-dokumentumok/category/9-periratok

A file neve:
Vh_zaradek_torlese_uj_javitott.doc
Vh_zaradek_torlese_uj_javitott.pdf

Hisszük, hogy képes lesz beváltani a hozzá fűzött reményeinket.  
Ha morál már nincs, van helyette jogszabály az igazság és a polgár védelmében is!!

• Előző
• Következő