Isteni (PSZÁF) sugallat
- Kategória: Hireink
- Megjelent: 2013. június 18. kedd, 19:53
- Írta: Nagyon Korrekt
- Találatok: 3875
- 18 jún.
Nem meglepő és nem is új keletű a pénzvilág azon törekvése, hogy az általa elkövetett és nyilvánosságra is került disznóságait, a Nemzetünket romlásba döntő akcióját kivizsgálni és a jog eszközével a társadalmi normáknak megfelelő mederbe terelni kívánó független hatalmi ágat befolyásoljon.
Megtette ezt nem oly régen, karöltve a hatalmi szférát képviselő BÍRÓKÉPZŐ AKADÉMIÁVAL a bankok érdekeit képviselő Bankszövetség CIVIL TÁRSADALMI SZERVEZET is, annak ellenére, hogy semmivel nincs több jogosultsága az érdekvédelem terén, mint bármely, a kölcsönt felvevők érdekeit képviselő CIVIL TÁRSADALMI SZERVEZETNEK.
A PSZÁF igen tisztelt, nagy múlttal és tapasztalattal rendelkező vezetője kimerítően mély tájékoztatást nyújtott a legfőbb bírói testületnek, és úgy mellesleg a Magyar Bírói Kar minden tagjának. Tehette ezt, hiszen szakmai múltja – itt elolvashatja az eddigi titulusait – szerinte erre predesztinálja.
És igen! Mély a tájékoztatást, hiszen ennél mélyebbre süllyedve, már nem is lehetett volna megírni ezt a fegyelmező levelet. Ha ide sorjáznák mindazt a – ne legyünk kulturálatlanok – csúsztatást, amit az abszolút befolyásolás szándékával összelapátolt, mi sem lennénk különbek a levél írójánál, ezért azokat nem ismételjük meg.
Önmagában az ami leírásra került még igaz is lehetne, ha nem a PSZÁF felügyelete, vigyázó szeme láttára és a Nemzet sorsáért aggódó vezérének, többnyire segítő közreműködésével, a hazai pénzintézetek által elkövetett súlyos, a teljes Magyar társadalmat gazdasági válságba, anyagi ellehetetlenülésbe taszító DEVIZA ALAPÚ KÖLCSÖN konstrukció kidolgozásának és tömeges elterjesztését megvalósító szerződések tisztességtelenségének eltussolását kívánná elérni.
Elfogadhatatlan, hogy egy, az állam felügyelete alá tartozó intézmény utolsó tevékenysége egy olyan dezinformáció nyílt megfogalmazása, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a Magyar Igazságszolgáltatás függetlenségét azzal, hogy az Jogállam alapjait képező jogszabályok elé helyezi a pénzvilág és a pénzpiaci szereplők érdekeit.
Hazug, félrevezető módon arra kéri a jog felkent szolgáit, hogy ne a jogalkotó szándéka szerint leszabályozott, kivétel nélkül mindenkire vonatkozó kogens szabályok szerint hozzák meg döntéseiket, hanem a jogi szabályozáson túltekintve gazdasági, azaz a banki érdekeket figyelembe véve alakítsák ki álláspontjukat.
Tegyük fel végre az igazi kérdést. A levél írója miért nem a valódi károsultak érdekében emelte fel szavát és kérte a nagytiszteletű Bírói Kart a Bankok minden társadalmi értéket felrúgó tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmazó szerződései miatt eddig bekövetkezett emberi tragédiák – egy falunyi ember életét követelő – megállíthatatlanul felénk száguldó társadalmi kataklizma megakadályozásának mérlegelését követő álláspont kialakítására? Hiszen az általa vezetett intézménynek, mint azt igen szemléletesen leírta, szívügye és a törvény által rendelt feladata, mi több kötelessége, a prudens banki működés kialakítása, felügyelete, ám szakértelme ellenére szándékosan keveri a DEVIZA és DEVIZA ALAPÚ kölcsön fogalmát, amely nem lehet tévedés, de szándékos félrevezetés igen!
Honnan veszi a bátorságot bármely állami szerv vezetője, hogy megkérdőjelezze a Bíró Kar függetlenségét. Kéretlen, manipulatív „szakértőinek” titulált véleményével az egyébként is erőfölényben lévő piaci szereplő Banki peres fél oldalán fellépve befolyásolja most csak egy, de hatásaiban szinte valamennyi e körben hozandó ítéletet.
A legcsekélyebb szakmai tisztségénél fogva, éppen a PSZÁF-nek kell tudnia, hogy e szerződések tisztességtelenek, jogszabályba ütköznek ennél fogva megkötésük időpontjára visszamenő hatállyal semmisek függetlenül a semmisség jogkövetkezményeinek makró gazdaságra vonatkozó hatásaitól. Azzal is tisztában kell lennie, hogy a jogtalanság és a tisztességtelenség nem gazdasági kérdés és semmilyen jövőbeni vagy múltbeli gazdasági érdek erre hivatkozással nem szentesíthető.
A PSZÁF szándékosan félrevezeti a Kúriát, és a Magyar Bírói Kar valamennyi tagját, amikor azt állítja, hogy a jogszabályok szerint meghozott Ítélet veszélyezteti a betétesek pénzét! Ismét kísérletet tesz az igen magas fizetéseiket is adóforintjaikból előteremtő emberek, családok ellenséggé, mi több az igazuk kimondása esetén Nemzetünket romba döntőknek kikiáltására, akiket éppen a PSZÁF által felügyelt pénzintézetek csaptak be a DEVIZA ALAPÚ KÖLCSÖN folyósításakor.
Tudjuk, hogy egy ilyen skandalum miatt a PSZÁF vezetőjének a szervezete megszűnése okán már nincs lehetősége lemondani. A hivatala ugyan megszűnik, de hitünk szerint annyi tisztesség még maradt ebben az országban, és benne is, hogy ezt a szégyenletes „manipulatív, félrevezető véleményt” visszavonja, ugyan ilyen terjedelemben, megkövetve a Kúriát és a Magyar Bírói Kar minden tagját, egyben tájékoztatva Őket a hivatalának is rendelkezésére álló valós helyzetről.
A PSZÁF levele ide kattintva elolvasható
T. Kúriákok!!!! A Bíróság teljeskörű szuverenitását tiszteletben tartva, az ítélkezés jogszabályi alapokon történő kizárólagosságát vélelmezve és elvárva a következő véleményt nyilvánítjuk:
Tessenek lapozgatni az EU irányelveit, majd alkalmazni azokat a honi jogban !
A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, olyan kógens rendelkezés, amely arra irányul, hogy a szerződő felek jogai és kötelezettségei tekintetében a szerződés által megállapított formális egyensúlyt a szerződő felek egyenlőségét helyreállító, valódi egyensúllyal helyettesítse.
A 93/13 irányelv által elérni kívánt védelem biztosítása érdekében a Bíróság már több esetben hangsúlyozta, hogy a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet csak a szerződő feleken kívüli, pozitív beavatkozás egyenlítheti ki.
E megfontolás miatt mondta ki a Bíróság, hogy a nemzeti bíróság – amennyiben a rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek – hivatalból köteles vizsgálni a 93/13 irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, ezzel ellensúlyozván a fogyasztó és a kereskedő közötti egyenlőtlen helyzetet.
Következésképpen az uniós jog által az érintett területen a nemzeti bíróságokra ruházott feladat nem korlátozódik annak puszta lehetőségére, hogy valamely szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegét megítéljék, hanem magában foglalja e kérdés hivatalból történő vizsgálatának kötelezettségét is, amennyiben a rendelkezésükre állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek.
E kötelezettségeknek a fellebbezés tárgyában eljáró nemzeti bíróság általi teljesítése tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy uniós szabályozás hiányában a jogalanyok uniós jogon alapuló jogainak a védelmét biztosító bírósági eljárási szabályok a tagállamok eljárási autonómiájának elve alapján azok belső jogrendjébe tartoznak. E szabályok azonban nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a hasonló belső jellegű helyzetekre vonatkozó szabályok (az egyenértékűség elve), és nem tehetik a gyakorlatban lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve).
Az egyenértékűség elvét illetően rá kell mutatni, hogy ezen elvből következik, hogy az eljárásban eljáró bíróságnak lehetősége van valamely jogi aktus érvényességének a nemzeti közrendi szabályokra tekintettel történő, hivatalbóli vizsgálatára, vagy az erre köteles, e hatáskörét abból a célból is gyakorolnia kell, hogy a 93/13 irányelv szempontjaira tekintettel hivatalból megítélje az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét. Amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy a belső jellegű helyzetekben ilyen hatáskörrel rendelkezik, e hatáskörét köteles gyakorolni.