Bajban a Közjegyzők....nem tagadhatják meg a szerződések tisztességtelenségének vizsgálatát egy VH. eljárás során.

  • Kategória: Hireink
  • Megjelent: 2019. július 08. hétfő, 17:17
  • Írta: Hiteles Magyarok Fóruma Egyesület
  • Találatok: 6316
  • 08 júl.

Mégsem teljesen EU konform a nemzeti szabályozás a VH. eljárások során, ez derül ki egy nemrégiben született EUB ítéletből.

A C‑32/14. sz. ügy óta nagyon sokszor megjelenik az a banki és bírósági hivatkozás az adósok ellen indult VH. eljárásokban és az adósok által indított VH. megszüntetési perekben, hogy az "EUB szerint" , nincs azzal semmi baj, ha az adós ellen úgy indítanak végrehajtást, hogy a közjegyző a VH. záradék kiállításakor nem vizsgálja az okiratba foglat szerződések esetleges tisztességtelen feltételeit. 

A C-32/14. sz. ügyben a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

"A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött szerződésre vonatkozó közokiratot az alakszerűségi követelmények tiszteletben tartása mellett elkészítő közjegyző számára lehetővé teszi, hogy az említett közokiratot végrehajtási záradékkal lássa el, illetve hogy megtagadja e végrehajtási záradék törlését, miközben egyik szakaszban sem került sor az említett szerződés kikötései tisztességtelen jellegének vizsgálatára."

Ezt az ítéletet is felhasználva, továbbra is töretlenül tartja magát az a gyakorlat, miszerint a közjegyzők, kizárólag az alaki feltételek meglétét vizsgálják, az okiratba foglalt szerződések esetleges tisztességtelen feltételeinek vizsgálatát azonban minden esetben "MEGTAGADJÁK" , arra hivatkozva, hogy erre nincs lehetőségük , a jog nem teszi ezt lehetővé számukra.

A 2019. június 26.-án a C‑407/18. sz. ügyben megszületett EUB ítélet viszont, most ezen hivatkozást kiveszi a közjegyzők kezéből.

Az ítélet ugyanis a következőket mondja ki:

"A tényleges érvényesülés elvének fényében úgy kell értelmezni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5i 93/13/EGK tanácsi irányelvet, hogy azzal ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében az a nemzeti bíróság, amely egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között közjegyzői okirat formájában létrejött jelzáloghitelszerződés végrehajtása iránti kérelem tárgyában jár el, sem a fogyasztó kérelmére, sem hivatalból nem rendelkezik annak lehetőségével, hogy megvizsgálja, hogy az ilyen okiratban foglalt szerződéses feltételek nem tisztességtelen jellegűeke ezen irányelv értelmében, és hogy ennek alapján felfüggessze a kért végrehajtást."

Magyarországon, okiratba foglalt szerződések esetében a VH. kérelem tárgyában nem a bíróság , hanem a közjegyző jár el, így a közjegyző értendő az EUB ítéletében szereplő "végrehajtási kérelem tárgyában eljáró nemzeti bíróságon".

A fenti ítélet szerint egyértelmű , hogy a 93/13 EGK irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályzás, amelyre hivatkozhat a "FOGYASZTÓ" kérelmének ellenére , a VH. záradékot kiállító közjegyző, hogy nincs lehetősége a szerződés tisztességtelen feltételeinek vizsgálatára.

EU irányelvvel ellentétesen jár el tehát az a közjegyző, aki a nemzeti jogszabályokra hivatkozással visszautasítja egy általa okiratba foglat szerződés tisztességtelen feltételeinek vizsgálatát a VH. záradék kiállítása előtt az adós erre irányuló, akár előzetes kérelme alapján.

 

Az ítélet itt olvasható.

Híreink