Nyilvános levél a Közjegyzői Kamarának

Tisztelt Közjegyzői Kamara!

A Kereskedelmi és Hitelbank 2015. május 19-i nyilatkozata a 27.G.40.585/2015 sz. közérdekű perben:

„A közokirati tanúsítás nem a fennálló kölcsön közokirati tanúsítását /tartalmi elismerés/ jelenti, hanem a bank nyilatkozatának közokirati tanúsítását /formai elismerés/.

A közjegyzői tanúsítvány alapja – számtalan forrás szerint - a jogi tény.

Kérdésünk: Jogi tény-e Önök szerint a Bankos Mancika által készített nyilvántartás, és, ha igen, a jogi tények mely csoportjába gondolják azt sorolni?

Az Önök saját megfogalmazása szerint /2005. évi vizsgasegédlet – közjegyzői tanúsítványok/ a jogi tény: a valóságban megtörtént tények, melyekhez jogi hatás fűződik.

Kérdésünk: Milyen jogi hatás fűződik a Bankos Mancika által készített nyilvántartáshoz akkor, amikor maga a bank is elismeri, és bíróságon azzal védekezik, hogy az arról készült tanúsítás nem az adós tartozását tanúsítja, csupán az adós tartozásaként nyilvántartott összeget?

A tanúsítvány fajtáit a jogszabály felsorolja: „egyéb jogi jelentőségű tény” is szerepel a felsorolásban.

Kérdésünk: Milyen jogi jelentősége van a Bankos Mancika által készített nyilvántartásnak, illetve annak, hogy egy jogügylet egyik alanya mit tart nyilván a másik fél teljesítéséről?

A saját oktatási anyaguk szerint továbbá: „Olyan tény sem lehet tanúsítvány tárgya, amelynek egyáltalán nincsen jogi jelentősége, továbbá olyan tény esetén sem készíthető tanúsítvány, ha az kizárólag üzleti előnyt szolgál.”

Kérdésünk: Mi a jogi jelentősége a bank nyilvántartásáról készült „tanúsítványnak”, ha az nem az adós tartozását tanúsítja?

És még tovább, az e./ pontot teljes egészében idézzük: „A tanúsítvány tárgya sem jogviszony, sem pedig következtetés nem lehet. A jogviszony tanúsítása alól kivétel, ha a közjegyző közhitelességű nyilvántartásba való betekintés alapján, annak tartalmát tanúsítja, pl. tulajdoni lap – tulajdonjog. A közjegyző kizárólag azt tanúsíthatja, amiről kellő alapossággal saját maga meggyőződött és csak olyan formában, ahogy erre sor került. A tanúsítvány szubjektív elemeket, következtetést nem tartalmazhat.”

Önök tehát tartozást /kötelezettséget/, mint jogviszony tartalmát nem tanúsíthatják.

Kérdésünk: Hogy kerül a végrehajtási záradékba egy olyan összeg, amit

• az adós nem ismert el,

• a bank szerint nem azonos a tartozással

• Önök tartozásként nem tanúsíthatnak?

Várjuk megtisztelő válaszukat.

Budapest, 2015. június 20.

Tisztelettel:

Bukovszky László

elnök

• Előző
• Következő