Menekülni szeretne deviza alapú kölcsönétől? – Ne fizessen…

Első olvasásra sokakban felmerülhet a kérdés, hogy normális-e, ha valaki ezt tanácsolja az adósoknak…

Sokáig mi sem tartottuk jónak ezt a megoldást, de a Kúria július 4.-i ítélete – igaz, a bíróság akaratán kívüli okból, az adósok kezébe adta sorsuk irányítását.

Részlet az ítéletből:

„Mindezek alapján a másodfokú bíróság – Fővárosi Törvényszék 43.Pf.636.553/2012/7. számú jogerős – közbenső ítéletével a perbeli kölcsönszerződésnek a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontján alapuló semmisségét állapította meg,”…

és a Kúria Ítélete:

„A Kúria a – Fővárosi Törvényszék 43.Pf.636.553/2012/7. számú – jogerős közbenső ítéletét azzal tartja fenn hatályában,”…

Ezt másképp értelmezni, mint ahogy le van írva, azaz, hogy a kölcsönszerződés semmisségét kimondó jogerős Ítéletet a Kúria helybenhagyta, nem más, mint az adósok SZÁNDÉKOS FÉLREVEZETÉSE.

A Kúria döntését sok média próbálja a bankok győzelmének beállítani és azt sugallni, hogy „hiába állapítja meg a bíróság a szerződés semmisségét az árfolyamrés hiánya miatt, a bíróság a Kúria iránymutatásának értelmében a szerződést érvényessé fogja nyilvánítani az árfolyamrés meghatározásának pótlásával”

Sajnos sok a „megmondó ember”, aki egyben funkcionális analfabéta is, nem veszi magának a fáradságot, hogy az ítélet nyomán gondolkodjon, hiszen nem is látja – mert nem érti meg – az ítéletben lévő iránymutatást.

De nézzük, miért is mondjuk azt, hogy az adós nemfizetéssel kerülheti el azt, hogy a bíróság az árfolyamrés hiánya miatti semmisség kimondása után érvényessé nyilvánítsa a szerződését. Ennek megértéséhez vissza kell térnünk a Kúria ítéletében található indokoláshoz:

„A jelen perbeli kereset benyújtását megelőzően elfogadott, az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010 (VI.28.) PK vélemény 5. pontja tételesen tartalmazza: ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető vagy utóbb megszűnt, a bíróság az érvénytelen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja. A szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. Ha mindkettő alkalmazható lenne, akkor a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az érvénytelenség melyik jogkövetkezményét alkalmazza. A PK vélemény az addigra már kialakult joggyakorlatot rögzíti. Már a BH 1991. 63. szám alatt közzétett eseti döntésében rögzítette a Legfelsőbb Bíróság, hogy az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével a szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. Ugyanezt a megállapítást tartalmazzák például a BH 1998. 226. számú, illetve a BH 2001. 473. számú eseti döntésekben kifejtettek. Egyértelműen rögzíthető tehát, hogy az irányadó joggyakorlat már a perbeli szerződés megkötésekor egyenrangú lehetőségnek tekintette a szerződés érvényessé nyilvánítását az eredeti állapot helyreállításával.

.

.

.

A Kúria a fent kifejtettekre tekintettel a Pp. 275. § (3) és (4) bekezdése alkalmazásával a rendelkező részben írtak szerint rendelkezett az érvénytelenség okának megszüntetéséről és a szerződés érvényessé nyilvánításáról.”

Vizsgáljuk meg kicsit jobban, hogy mit is tartalmaznak a Kúria által az ítélet indoklásához használt BH-k (Bírósági Határozatok).

A BH1998. 226. számú döntésnek, már a címe is sokat sejtet...

„BH1998. 226.
Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánításának mellőzése, ha a felek kinyilvánított akarata is a szerződéses jogviszony felszámolására irányult [Ptk. 237. § (1)-(2) bek., 200. § (2) bek., 234. §, 1974. évi 1. tvr. 6. § (1) bek. b) p.].

A jogszabály azonban nem hagy kétséget afelől, hogy az utólagos érvényessé nyilvánítás csupán a bíróság részére biztosított egyik lehetőség az érvénytelenség jogkövetkezményei közül, amelyet a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva az adott ügy körülményeinek körültekintő vizsgálata, a felek érdekeinek méltányos egybevetése, illetve a felek kinyilvánított akaratának alapulvételével alkalmazhat.
A jelen ügyben a felek jogi képviselői által folytatott (3/F/1-4. alatt csatolt) levélváltásból az állapítható meg, hogy 1994. július 12-e után a felek már maguk is az eredeti állapot helyreállítása érdekében folytattak komoly, a részletekre is kiterjedő tárgyalásokat,amelyekben az alperes által visszafizetendő pénzösszeget is megjelölték, csupán az alperes általi teljesítési határidőben nem tudtak megállapodni. Ebből az következtethető, hogy a kapcsolat megromlását követően a felek célja is a jogviszony felszámolása volt, a szerződésszerű együttműködést a jövőre nézve egyik fél sem kívánta. Ilyen körülmények között az érvénytelen szerződésnek a Ptk. 237. §-ának (2) bekezdése szerinti érvényessé nyilvánítására nincs alap. A másodfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően döntött az eredeti állapot helyreállításáról, amelynek során az alperesnek a perben érvényesített ellenkövetelését is elszámolta."”

Abban az esetben, ha az adós nem fizeti tovább a bank által a semmis szerződés alapján követelt összegeket, nem kell sokáig várnia az első felszólító levélre, melyben a bank többször és nyomatékosan közli, hogy felmondja a szerződést és a követelése egy összegben lejárttá válik, árverez, átadja a követelését egy behajtó cégnek, aki jogosult felmondani szerződést, stb.
Ezek után már elmondható, hogy:

"...a felek célja is a jogviszony felszámolása volt..." 
(alátámasztják ezt a banki elzárkózások a megegyezéstől, az eddigi felmondások, záradékoltatások, végrehajtások...)

Ezért a BH 1998. 226 számú eseti döntésben is kifejtettek szerint:

„Ilyen körülmények között az érvénytelen szerződésnek a Ptk. 237. §-ának (2) bekezdése szerinti érvényessé nyilvánítására nincs alap.”

Nem túlzó tehát azt állítani, hogy amennyiben a bank felmondja a szerződést vagy ezzel fenyegeti az adóst (igaz, ezt a semmisség okán meg sem tehetné…), akkor a bíróság már nem nyilváníthatja érvényessé a szerződést és egyenes út vezet az eredeti állapot visszaállításához.

Nézzük most pontról-pontra, hogyan is zajlik a folyamat:

  1. Az adós bejelenti a bankjának, hogy semmis szerződés alapján nem kíván a jövőben szerződésszerűen teljesíteni.
  2. A bank felszólító levelet küld az adósnak, melyben felmondással fenyegeti.
  3. A bank közjegyzői okiratban felmondja a szerződést (igaz, ezt a semmisség okán meg sem tehetné…)
  4. Az adós pert indít a bank ellen, melyben kéri az árfolyamrés hiánya miatti semmisség megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását, valamint csatolja a bank felmondását. ( Hivatkozva arra, hogy a bank felmondása alapján megállapítható, hogy „a felek célja is a jogviszony felszámolása”)
  5. A bíróság a Kúria július 4.-i ítéletének értelmében kimondja a szerződés semmisségét és az ítéletben hivatkozott BH 1998.226 számú döntés értelmében az érvényessé tétel helyett az eredeti állapot helyreállítását rendeli el…

Az eredeti állapot helyreállításának fő szabálya szerint „… a kölcsönösen teljesített szolgáltatások visszajárnak…”

Mint, azt egy régebbi cikkünkben már kifejtettük, nem nehéz belátni, hogy az adósok többsége nincs abban a helyzetben, hogy a kapott kölcsönt egyösszegben fizesse vissza. Ezzel a törvényhozók is tisztában vannak, épp ezért a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 217. § (3) bekezdése szerint a bíróság a kötelezettségnek részletekben való teljesítését is elrendelheti. Kivételes esetekben a határozat jogerőre emelkedése után az első fokon eljárt bíróság a részletekben való teljesítést, illetőleg a részletekben való teljesítés módosítását bármelyik fél erre irányuló indokolt kérelme alapján – az ellenérdekű fél meghallgatása után – végzésben engedélyezheti. A bíróság e végzését tárgyaláson kívül hozza meg, de határozathozatal előtt a másik felet köteles meghallgatni (113. §). Részletekben való teljesítés engedélyezése esetében a bíróság azt is kimondhatja, hogy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik.

A NAV szerint a lakás/lakhatási lehetőség elvesztése a megélhetés súlyos veszélyeztetettségének körébe tartozik. Így indokoltnak mondhatjuk a részletfizetési lehetőség megadását a bíróság által meghatározott kamattal és törlesztő részlettel.

A hivatkozott cikket, melyben több megállapítás is található a semmis szerződésről ide kattintva olvashatja.

Híreink