Természetesen ne gondoljuk, hogy az ERSTE bank közleményt adott ki vagy  hirdetmény útján tájékoztatta ügyfeleit szerződésük semmisségéről.

Az elmúlt egy hétben, több panaszos kapott olyan válaszlevelet az ERSTE banktól, amiben  a bank a következőt közli:

"Tájékoztatjuk, hogy az árfolyamrés, mint fogalom pénzügyileg nem értelmezhető."

Ezen kijelentésével a bank, szándéka ellenére azt is közölte az adósokkal, hogy a hitelintézetekről szóló 1996. évi CXII. törvény , közismertebb nevén Hpt. A Hpt. 213. § értelmében a 2010.06.10.-e előtt megkötött deviza és deviza elszámolású szerződései semmisnek minősülnek.

"213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,"

Semmisek a szerződések ,mert a bank kijelentette, hogy az árfolyamrés nem értelmezhető pénzügyi fogalom, ezért nyilvánvaló, hogy a szerződések nem tartalmazhatják az árfolyamrést ,mint költséget.

Előző árfolyamrésről szóló cikkünkben már kifejtettük, hogy a PSZAF honlapján a Tudástár menüpontban, a mai napig megtalálható egy 2005-ben az Elemzési és kutatási főosztály által kiadott elemzés, amely a következő megállapítást tartalmazza:

"A deviza hitelezés során felmerülő speciális költségek közül a THM mutató csak azokat a költségeket veheti számításba, amelyek biztosan felmerülnek, mint például

a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbséget (árfolyamrés),

.

Ezt a költséget a teljes hiteldíj mutatónak (THM) tartalmaznia kell.

A teljes elemzés letölthető a PSZAF honlapjáról.

http://www.pszaf.hu/data/cms355169/A_bankok_ingatlanfedezet___devizahiteleinek___sszehasonl__t___elemz__se.doc

Ezen tények ismeretében nem túlzó az a megállapítás, hogy a fent jelzett szerződések semmisnek tekintendők.

A hivatkozott banki válaszlevelek megtalálhatók a Tagi fórum Banki válasz - elszámolás kérésre című topikjában.

A Hiteles Magyarok Fóruma megkér minden ERSTE banki deviza vagy deviza elszámolású szerződéssel rendelkező adóst, hogy vegye fel a kapcsolatot bankjával, kérjen felvilágosítást az árfolyamrésről írásban vagy rögzített telefonvonalon, hogy a későbbiekben is bizonyítható legyen a bank tájékoztatása. A kapott választ pedig küldje el az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre.

Köszönettel:

Hiteles Magyarok Fóruma

Rezidens: MC Patay

Az elmúlt időszakban az egyik legnépszerűbb bankokkal kapcsolatos sirám, amit el szeretnének hitetni a közvéleménnyel, hogy a bankok több 100 milliárdos veszteséget szenvednek el végtörlesztés miatt.

“A magyar bankrendszernek a végtörlesztésből eredő vesztesége a legújabb becslés szerint 210 milliárd forint lesz február végére - mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Világgazdaság napilap által rendezett csütörtöki budapesti konferencián. “

Azt viszont már nem igazán fejti ki senki, hogy miből is jön össze ez a nagy “veszteség”.

Mivel sok embert foglalkoztat ez a dolog, a hitelesmagyar.com ennek a “veszteségnek” az okát próbálta kideríteni.

A magyarázatot a Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapján találtuk meg.

ITT A MAGYARÁZAT A VESZTESÉGRE:

Mivel a devizahitelek előtörlesztési lehetősége kedvező árfolyamon minden deviza alapú jelzálog hitelezéssel foglalkozó hitelintézet esetében jelentős lesz, a könyvvizsgálat folyamán is külön célszerű e témakörrel foglalkozni.
A konstrukció számviteli kezelését illetően nem valószínű, hogy jogszabály fog megjelenni, így javasoljuk, hogy a következő két lépés alapján ellenőrizzék a könyvvizsgálók a hitelintézet számításait:

1. Azok körének meghatározása, akik potenciálisan részt vehetnek a programban (figyelembe véve többek között az adott ügyfél hitelintézetnél elhelyezett betétjén lévő pénzösszeget, a mögöttes ingatlan piaci értékét, az adós korábbi fizetési hajlandóságát, jövedelemi viszonyait) – előzetes becslések alapján az adósok 10-40% vehet részt a programban.

2. az (1) pontban becsült körre kell meghatározni a potenciális veszteség mértékét, mely a becsült jövőbeni árfolyam, és a végtörlesztési árfolyam különbségeként áll elő; a becsült vesztséget a magyar számviteli törvény szerint készített beszámolóban céltartalékként, az IFRS beszámolóban (csoportos kalkuláció alapján előálló) értékvesztésként célszerű beállítani már a szeptember 30-i évközi beszámolóban (adatszolgáltatásban) is.

http://www.mkvk.hu/szervezet/tagozatok/ptt/tagozatihirek/felhivas_htlint

Ebből a Könyvvizsgálói felhívásból derül ki, hogy a bankok hogyan számoltál ki azon “veszteségüket,” amely a végtörlesztés miatt keletkezett, és amiről olyan fontosnak tartották a közvéleményt is tájékoztatni.

Megállapítható, hogy a hangoztatott 210 milliárd forintnyi “veszteség” nem más , mint a jövőbeni becsült árfolyam, és a végégtörlesztési árfolyam különbségéből be nem folyó nyereség.

Ennél a pontnál álljunk meg egy pillanatra, és tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:

A Bankszektor eddigi nyilatkozatai nem attól voltak hangosak, hogy azért nem szerepelt a tájákozatókban a jövőbeni árfolyamra vonatkozó becslés, mert nem határozható meg előre a jövőbeni árfolyam, és ezért nem várható el a bankoktól, hogy becsüljék annak valószínűsíthető változását?

Amennyiben az árfolyam változása nem jelezhető előre, akkor most hogyan becsülték meg az abból adódó veszteségüket a bankok?

Az esetlegesen elmaradó nyereség miért számít veszteségnek?

Mindezek tudatában kijelenthetjük, hogy hitelfelvételkor a bankok rendelkeztek becsléssel a várható árfolyamváltozásról, de azt tudatosan elhallgatták a hitelt felvenni szándékozók elől. A bankok saját maguk bizonyították be, hogy ügyféltájékoztatásuk nem volt megfelelő, az elhallgatott adatok komolyan befolyásolták a hitelfelvevő döntését

Ezzel kimerítették a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát:

1996. évi LVII. törvény

a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

8. § (1) Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. E törvény alkalmazásában fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.

(2) A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha

a) az áru ára, lényeges tulajdonsága – így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja – tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;

Majd 2008-tól:

2008. évi XLVII. törvény

a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.

(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,

a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és

b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.

Egyre többször vetődik fel az a kérdés a PSZAF-hez, mint felügyeleti szervhez információért, felvilágosításért forduló hitelesekben, hogy a Felügyelet szereptévesztése, a hozzá nem értés vagy egyszerűen a bank lobbi számlájára írható-e?

Miért van az, hogy a Felügyelet eredeti alapelveivel és célkitűzéseivel ellentétben mindent megtesz annak érdekében, hogy a bankot védje a fogyasztótól?

A PSZÁF működési alapelvei és általános célkitűzései:

20. A Felügyelet fokozottan segíti a fogyasztókat abban, hogy megismerjék a pénzügyi piacok és szolgáltatások sajátosságait, az azokkal járó és a rájuk háruló kockázatokat. Hozzájárul a fogyasztók pénzügyi tudásának bővítéséhez, jogaik tudatosításához, a pénzügyi szervezetek szolgáltatásai és a velük járó kockázatok általános megismertetéséhez.

Sajnos a fent idézett pont figyelmen kívül hagyásában és a fogyasztók félretájékoztatásban oroszlánrészt vállal az ügyfélszolgálatot vezető főosztályvezető úr, akinek nevével fémjelzett levelet egyik „sorstársunk” juttatta el hozzánk.

A válaszlevélből kiderül többek között, hogy az árfolyamrés, mint olyan, nem költség egy hitelnél. Mindezen kijelentés, az állítás igazolására külön kiemelve szerepel a levélben.

A főosztályvezető úr , csak azt az apró tényt nem vette figyelembe ,hogy a PSZAF honlapján a Tudástár menüpontban, a mai napig megtalálható egy 2005-ben az Elemzési és kutatási főosztály által kiadott elemzés, amely a következő megállapítást tartalmazza:

A deviza hitelezés során felmerülő speciális költségek közül a THM mutató csak azokat a költségeket veheti számításba, amelyek biztosan felmerülnek, mint például

a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbséget (árfolyamrés),

konverziós díjat,

Az elemzés itt nem áll meg, külön kiemelve megjegyzi:

Ezt a költséget a teljes hiteldíj mutatónak (THM) tartalmaznia kell.

A teljes elemzés letölthető a PSZAF honlapjáról.

http://www.pszaf.hu/data/cms355169/A_bankok_ingatlanfedezet___devizahiteleinek___sszehasonl__t___elemz__se.doc

Meg kell jegyezni azonban, hogy a PSZAF válaszlevele teljes mértékben azonosul a bankok törvénytisztelő magatartásával és a PSZAF következő célkitűzésével:

27. A Felügyelet működése során magára nézve is iránymutatónak tekinti azokat a normákat, etikai elveket, melyeket a piac szereplőitől elvár.

Hiteles Magyarok Fóruma

hitelesmagyar.com

A pozitív adóslista, és ami mögötte van.

A bankok januártól kezdték el postára adni , azon „tájélkozató” levelüket, melyben közlik a kedves ügyféllel, hogy a Pozitív (JÓ!) adósok nyilvántartása is szerepelni fog a KHR-ben és ezért milyen adatokat szeretne továbbítani az adós hitelszerződéseiről, hogy eleget tegyen a A 2011. évi CXXII. Törvény szerinti kötelezettségének.

A szeptemberben elfogadott törvény sajnos nem nyerhette el a bankszakma tetszését, mert novemberben hírtelen módosítani kellett rajta. A banklobbi, látva a törvényben rejlő nagy lehetőséget akcióba lendült, és novemberre elérte célját. Az ekkor megszülető modósítások hatására került bele a törvénybe az a bizonyos j. pont, amely értelmében a banknak már az aktuális tőketartozásról is kell adatot szolgáltatnia a központi hitelinformációs rendszerbe.

Mivel az adós maga döntheti el, hogy hozzájárul-e adatainak más hitelintézet számára történő kiadásához, ezért ezen módosításnak kizárólag abban az esetben lehet létjogosultsága, ha a bank az általa nyilvántartott tőketartozást a jövőben úgy szeretné tekinteni, hogy az adós azt 2012. januárjában, mint valós követelést elfogadta.

Ezen feltételezést hivatott erősíteni az Erste bank levele, mely a következő közlést tartalmazza:

„A szerződéses adatok a szerződés megkötésekor és a módosításokkor kerültek megállapításra”

„Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben a jelzett határidőn belül a szerződéses adatok tartalmával kapcsolatos észrevételét a Bankunk számára a fent leírtak szerint nem jelzi, úgy ezen adatokat valósnak és helyesnek fogadjuk el, és a KHR-be az Ön adatai az adatszolgáltatási időpontjában aktualizált adatok szerint kerülnek átadásra.”

Tegye fel magában mindenki ezeket a kérdéseket:

A bank nem biztos a tőketertozás mértékében, hogy megerősítést vár az adóstól?

Miért tájékoztató, és nem adategyeztető ez esetben a levél megnevezése?

Miért nem mellékelt egy elszámolást, hogy az adós megítélhesse, hogy a töketartozás bank által közölt nagysága megfelelő-e?

Tovább vizsgálva az adatokat az is kiderül, hogy a közölt táblázatban csak a tőketartozás mértékének oszlopában szerepel a tartozás pénzneme kifejezés, a szerződés összegénél nem.

Szerződés összege:
Fennálló tőketartozás összege és pénzneme:

A szerződés összege esetenként nem egyezik meg a közjegyzői okiratban leírt, és a tulajdoni lapra bejegyzett összeggel.

Véleményünk szerint a szerződés összegét nem svájci frankban kell megadni, amit a „közlemény” közöl, hanem forintban, amit a bank svájci frankban tart nyilván.

További probléma, hogy a szerződés típusa rovatban a bank nagyvonalúan, csak mint „jelzáloghitel” vagy „lakáshitel” néven szerepelteti a terméket.

Teljesen kimarad a közlésből a „deviza alapú”, „deviza elszámolású” jelző, mely a termék típusát nagyban meghatározza.

Amennyiben ezen kifogásokat az adósok nem jelzik a bank felé, akkor ahogy a bank közlésében leírja:

„a szerződéses adatok tartalmával kapcsolatos észrevételét a Bankunk számára a fent leírtak szerint nem jelzi, úgy ezen adatokat valósnak és helyesnek fogadjuk el”

Így az ügyfél máris devizaszerződéssel fog rendelkezni a módosítások révén, valamint a szerződésben szereplő követelés nagyságát ráutaló magatartással elfogadta.

A hitelesmagyar.com csapata azt ajánlja az adósoknak, hogy jelezzék a bank felé észrevételeiket, és kérjék az adatok módosítását a közjegyzői okiratban szereplő adatok szerint, valamint kérjenek tételes elszámolást

- Termék típusának pontos megnevezése.(Az okirtaban szereplőre)

- A szerződés összegének pontosítása, a felvett forint összeg svájci frankban történő nyilvántartással. (Az okirat szerint)

- Tőketertozás pontosságának megállításhoz, kérjen tételes elszámolást a banktól, valamint kérje az egyes tartnzakciók kölön igazolását.

(A svájci frank beszerzések igazolása a hitelfelvétel és a törlesztőrészletek tekintetében, pontos eladási és vételi árfolyam megjelöléssel, a tőkerész és a kamatrész összegének pontos kimutatásával a törlesztőrészleteken belül.)

A hitelesmagyar.com csapata