A hitelesmagyar.com ,más civil szerveződésekhez hasonlóan ,már több nyílt levelet juttatott el a parlamenti pártokhoz és képviselőkhöz.A levelek, reményeink szerint a magyar társadalom széles körének problémáira próbálja felhívni a tisztelt címzettek figyelmét.
Abban nem lehetünk biztosak, hogy ezen leveleket valaki valaha el is fogja olvasni. A tisztelt képviselőknek nem igazán jut idejük két tiszteletdíj emelés között, olyan csip-csup ügyekkel foglalkozni, mint több 100.000 hiteladós teljes ellehetetlenülése.
Ezért is tartjuk örvendetesnek azt a levelet, melyet egy másik fórumon (hitelkarosultakert.hu) aktív szervezői munkát végző sorstársunk juttatott el hozzánk, néhány sor kíséretében.
"Az összes parlamenti képviselőt több alkalommal megszólítottuk.Az egyik alkalommal egy tagunk KIÁLTVÁNY-át küldtük el nekik, illetve a miniszterelnök úrnak.Erre nemrég érkezett a parlamentből válasz. Úgy gondolom, hogy a parlamenti fejléces levél csak elismerése a próbálkozásainknak."
Reméljük, hogy Kövér László és Ágostházy Szabolcs úr, ezt követően is figyelemmel fogják kísérni a kiáltvány útját és nem fogják magukban úgy érezni ezen levél megírásával ,hogy "megcselekedtük , amit megkövetelt a haza".
KHR adategyeztető levél és kockázatfeltáró nyilatkozat
Jogszabályi rendelkezés alapján valamennyi banknak adatot kell szolgáltatnia az ügyfelei személyazonosító adatairól és hitelszerződéseiről a KHR részére.
Ezért a bankok postaládába dobva adategyeztető leveleket küldenek, amiben saját adataink mellett a szerződésünk adatairól is tájékoztatnak.
A levélbe beleírták, hogy fontos adatokat tartalmaz és, ha nem helyesek az adatok, illetve módosítani szeretnénk rajta, abban az esetben vegyük fel a bankkal a kapcsolatot.
Mivel a levelek olyan adatokat is tartalmaznak, amelyek a KHR rendszerbe való továbbításhoz nem szükségesek, valamint a szerződésre vonatkozó adatok nem teljesen fedik a valóságot, ezért felmerült a gyanú, hogy a bankok trükkjéről van szó, és a valódi szándékuk az, hogy így fogadtassák el velünk az általuk leírtakat.
A szerződések típusánál hiányzik a „devizában nyilvántartott” jelző, helyette „lakáshitel, vagy szabad felhasználású jelzáloghitel” szerepel. Általában a megadott összegek sem helyesek, és a tájékoztató levél forint összegeket nem tartalmaz, csak és kizárólag CHF-et.
Nem tudjuk, hogy egy esetleges bírósági tárgyaláson felhasználhatja–e a bank ellenünk, ha nem reagálunk a levélre, függetlenül attól, hogy nem ajánlva érkezett.
Ezért a letölthető dokumentumok közé felkerült egy minta levél, amiben jelezzük a banknak, hogy nem helyesek az adatok, és emellett a deviza hitelekkel kapcsolatos kérdéseinkre is választ szeretnénk kapni.
A levél a letölthető dokumentumok – elkészült levelek – pozitív adóslista mappában található meg.
Mindenki döntse el, hogy elküldi–e a bankjának, vagy sem, de amellett, hogy jelezzük a banknak az ellentmondást, válaszokat kaphatunk olyan kérdésekre is, amik a bankkal a továbbiakban meghatározhatják a kapcsolatainkat, és egy esetleges bírósági perben hasznunkra lehetnek.
Szerda hajnalban ismét elküldtük, immár tejes - további két résszel kiegészített - levelünket a közjegyzőknek, a parlamenti képviselőknek és a médiának.
A levelet lent olvashatjátok ,melynek új részei a közjegyzők felelősségét vetik fel a szerződések kapcsán, mert minden kontroll nélkül szerződésbe foglalták a bankok által diktált tisztességtelen és semmisnek minősülő feltételeket is.
Tisztelt Magyar Országos Közjegyzői Kamara!
Tisztelt Közjegyző Úr!
I.
1.
A Kjt. 136. §. /2/ bek. szerint a közjegyző felelőssége a tanúsítvány, mint közokirat alakiságának megtartásáért és a tanúsítvány tartalmi valódiságáért áll fenn. A közjegyző a tanúsítvány készítésénél nem köteles segédszemélyeket igénybe venni.
A tanúsítvány jellemzője, hogy olyan jogi tényeket rögzít, tanúsít, amelyek megállapításához különleges szakértelem nem szükséges. Nem állítható ki közjegyzői tanúsítvány olyan tényről, amelyet a közjegyző észlelni nem képes, vagy az észleléshez speciális szakértelem szükséges. Ez esetben szakértő alkalmazása a megoldás.
A tanúsítvány tartalmi valódiságáért Önök akkor is felelnek, ha az ügyfél bármilyen, a kérdést érintő tisztességtelen szerződési feltételt aláírt, sőt, közokiratban kifejezett nyilatkozatban elismert. A Kjt. 136. §. /2/ bek. az nem egy diszpozitív szabály: akár feljogosította Önöket az ügyfél a banki nyilvántartások automatikus elfogadására, akár nem, a törvény kötelezi Önöket.
Az a kérdés, hogy egy ügyfél/adós tartozása, illetve a bank jogos követelése mennyi, egyértelmű szakkérdés. Könyvvizsgálat nélkül nem adható ki a követelésről/tartozásról ténytanúsítvány, ebből következően végrehajtási záradékkal sem látható el az egyébként nem statikus, általában több évvel ezelőtti állapotot rögzítő tartozáselismerő okirat.
Egy bank felmondása esetén, a banki nyilvántartások alapján, az abban szereplő követeléseket /valójában adatokat/ tényként kezelő és arról tanúsítványt kiadó közjegyző jogellenes tevékenységet végez, amikor szakértő alkalmazása helyett, pusztán formai szempontok figyelembe vételével, a tartalmi kérdések vizsgálata nélkül jár el
Így jogellenes tevékenység az olyan közjegyzői okiratnak végrehajtási záradékkal való ellátása is, melyről a jelen állapotokra vonatkozóan semmilyen következtetést nem lehet levonni, elsősorban azt nem lehet megállapítani, hogy – tartós jogviszonyt feltételezve, részletfizetéseket teljesítve – mennyi is a végrehajtandó összeg.
Azt, hogy jogalkotási probléma is van-e a nyilvánvaló jogalkalmazási probléma mellett /tartalmi kérdések figyelmen kívül hagyása – adat/tény fogalmak keverése/ , most nem kívánom taglalni. Azt szeretném, ha megvizsgálnák, hogyan lehet elkerülni azt, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek között eljárva a közjegyzői intézmény ne diszfunkcionálisan működjön. /jogvitát indukál ahelyett, hogy jogvitát előzne meg/. Megjegyezném még, hogy a végrehajtást megszüntető/korlátozó pernek nem az a funkciója, hogy a közjegyzői „munkát” reparálja.
2.
A bírósági eljárást kihagyó végrehajthatósághoz az adós közjegyző előtti tartozáselismerő nyilatkozata szükséges. Amennyiben a törlesztő részlet vagy a szerződés egyéb kikötése érdemben módosult, úgy a közvetlen végrehajthatósághoz új közjegyzői okiratot kell készíteni. Annak hiányában a végrehajtási záradékolást kérvényező csak magánokirattal fog rendelkezni az új, érvényben lévő szerződés/módosítás/ról, így a közvetlen végrehajthatóság csak arra a kötelezettségre fog vonatkozni, amelyet az adós korábban már elismert. Ebből következően a kérelmező nem rendelkezik illetve nem rendelkezhet a pontos adattal követelésének összegszerűségéről, mert a követelések egy részének jogossága közjegyző előtt nem került elismerésre. /Adós ráutaló magatartása, tiltakozásának hiánya, bankszámláról való leemelés tűrése nem azonos a kifejezett és közhitelű kötelezettségvállalással illetve tartozáselismeréssel/ Így a fennálló, aktuális tartozás összegszerűségének meghatározása közjegyző által nem lehetséges, az ilyen jellegű, mindössze magánokiraton alapuló követelést a bank csak bíróságon tudja érvényesíteni.
Tudomásom szerint ezt a körülményt Önök az eddigi végrehajtási záradékolások során ugyanúgy nem vették figyelembe, mint az idézett 136/2-t. Kérem, szíveskedjenek jogalkalmazási gyakorlatukat ebben a kérdésben is megváltoztatni, illetve helyesbíteni.
Bővebben: Közjegyzők felelőssége a devizahitelezésben
A Hiteles Magyarok Forumának aktív résztvevői levelet fogalmaztak és juttatak el , reményeik szerint minden magyarországi közjegyzőhöz, közjegyzőhellyetteshez, valamint a közjegyzői kamarákhoz. (cca.650 címzett)
Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a címeket az interneten mindenki számára elérhető adatbázisból szerezte meg a fórum.
Az elkészült levelet a parlamenti képviselők és pártok is megkapták tájékoztató jelleggel, hogy tisztában legyenek a tarthatatlan és jogellenes gyakorlattal, mert ők azok, akik felhatalmazást kaptak a magyar polgároktól, hogy megszüntessék ezen állapotot.
A levelet elküldtük továbbá több médiának, remélve, hogy így, a hitellel rendelkező adósok szélesebb köréhez is eljuthat a levél.
A levelet lent olvashatjátok ,melynek lényege, a következő:
A bankok szerződésmódosításainak hatására megváltozott szerződéseket, szerződésmódosításokat, már nem foglalták közjegyzői okiratba, így az csak magánokirati formában álla bankok rendelkezésére, ezért a bank a megváltozott követelését , már nem érvényesítheti, kizárólag bírósági úton. Tekintve, hogy követelése egy részét a kötelezett , közjegyző előtt nem ismerte el, így az eljárás során az vitathatóvá vált. Ilyen esetekben viszont a közjegyző nem dönthet a követelés jogosságáról, mert az véleményünk szerint kizárólagosan a bírósági feladat. Ellenkező esetben a kötelezett tisztességes eljáráshoz való joga sérül , mivel az követelés vitatásának útját elzárják előle.
Tisztelt Magyar Országos Közjegyzői Kamara!
Tisztelt Közjegyző Úr!
1.
A Kjt. 136. §. /2/ bek. szerint a közjegyző felelőssége a tanúsítvány, mint közokirat alakiságának megtartásáért és a tanúsítvány tartalmi valódiságáért áll fenn. A közjegyző a tanúsítvány készítésénél nem köteles segédszemélyeket igénybe venni.
A tanúsítvány jellemzője, hogy olyan jogi tényeket rögzít, tanúsít, amelyek megállapításához különleges szakértelem nem szükséges. Nem állítható ki közjegyzői tanúsítvány olyan tényről, amelyet a közjegyző észlelni nem képes, vagy az észleléshez speciális szakértelem szükséges. Ez esetben szakértő alkalmazása a megoldás.
A tanúsítvány tartalmi valódiságáért Önök akkor is felelnek, ha az ügyfél bármilyen, a kérdést érintő tisztességtelen szerződési feltételt aláírt, sőt, közokiratban kifejezett nyilatkozatban elismert. A Kjt. 136. §. /2/ bek. az nem egy diszpozitív szabály: akár feljogosította Önöket az ügyfél a banki nyilvántartások automatikus elfogadására, akár nem, a törvény kötelezi Önöket.
Az a kérdés, hogy egy ügyfél/adós tartozása, illetve a bank jogos követelése mennyi, egyértelmű szakkérdés. Könyvvizsgálat nélkül nem adható ki a követelésről/tartozásról ténytanúsítvány, ebből következően végrehajtási záradékkal sem látható el az egyébként nem statikus, általában több évvel ezelőtti állapotot rögzítő tartozáselismerő okirat.
Egy bank felmondása esetén, a banki nyilvántartások alapján, az abban szereplő követeléseket /valójában adatokat/ tényként kezelő és arról tanúsítványt kiadó közjegyző jogellenes tevékenységet végez, amikor szakértő alkalmazása helyett, pusztán formai szempontok figyelembe vételével, a tartalmi kérdések vizsgálata nélkül jár el
Így jogellenes tevékenység az olyan közjegyzői okiratnak végrehajtási záradékkal való ellátása is, melyről a jelen állapotokra vonatkozóan semmilyen következtetést nem lehet levonni, elsősorban azt nem lehet megállapítani, hogy – tartós jogviszonyt feltételezve, részletfizetéseket teljesítve – mennyi is a végrehajtandó összeg.
Azt, hogy jogalkotási probléma is van-e a nyilvánvaló jogalkalmazási probléma mellett /tartalmi kérdések figyelmen kívül hagyása – adat/tény fogalmak keverése/ , most nem kívánom taglalni. Azt szeretném, ha megvizsgálnák, hogyan lehet elkerülni azt, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek között eljárva a közjegyzői intézmény ne diszfunkcionálisan működjön. /jogvitát indukál ahelyett, hogy jogvitát előzne meg/. Megjegyezném még, hogy a végrehajtást megszüntető/korlátozó pernek nem az a funkciója, hogy a közjegyzői „munkát” reparálja.
2.
A bírósági eljárást kihagyó végrehajthatósághoz az adós közjegyző előtti tartozáselismerő nyilatkozata szükséges. Amennyiben a törlesztő részlet vagy a szerződés egyéb kikötése érdemben módosult, úgy a közvetlen végrehajthatósághoz új közjegyzői okiratot kell készíteni. Annak hiányában a végrehajtási záradékolást kérvényező csak magánokirattal fog rendelkezni az új, érvényben lévő szerződés/módosítás/ról, így a közvetlen végrehajthatóság csak arra a kötelezettségre fog vonatkozni, amelyet az adós korábban már elismert. Ebből következően a kérelmező nincs abban a helyzetben, hogy az adós számára vitathatatlan követelést megfogalmazzon és érvényesítsen, mivel a követelések egy részének jogossága közjegyző előtt nem került elismerésre. /Adós ráutaló magatartása, tiltakozásának hiánya, bankszámláról való leemelés tűrése nem azonos a kifejezett és közhitelű kötelezettségvállalással illetve tartozáselismeréssel/ Így a fennálló, aktuális banki követelés valamint a közvetlenül végrehajtható követelés fogalmilag/lényegileg elválik egymástól, a banki követelés egy része, mely mindössze magánokiraton alapul csak bírósági eljárás során érvényesíthető.
Tudomásom szerint ezt a körülményt Önök az eddigi végrehajtási záradékolások során ugyanúgy nem vették figyelembe, mint az idézett 136/2-t. Kérem, szíveskedjenek jogalkalmazási gyakorlatukat ebben a kérdésben is megváltoztatni, illetve helyesbíteni.
3.
Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni arról, van-e olyan jogszabály, mely a közjegyző előtt tett egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozat visszavonását vagy módosítását megtiltja. Az időmúlás, mint jogi tény hatása a jogviszonyra ugyanis azzal az eredménnyel jár, hogy az esetleg évekkel ezelőtti tartozáselismerő nyilatkozatom a jelenlegi állapotokra/helyzetre vonatkozóan semmilyen információval nem bír.
Az ügy jellegére tekintettel válaszukat rövid időn belül várva:
Ismételten bebizonyosodni látszik , az a sokak által eddig is tényként kezelt megállapítás, miszerint a fix áron történő végtörlesztés lehetőségét nem a jelelneg is nehéz helyzetben lévő adósok megsegítésére nyitotta meg a kormány, hanem saját maga és holdudvara számára, viszont, hogy a kép mégse legyen ennyire egyértelmű, ezért be kellett vonni a törlesztők táborába azon tehetősebb réteget, amelybe az eredeti célcsoport is beletartozik. Ellenkező esetben a kormány nem gondolta volna azt, hogy a megmentendő hitelesek több millió forint megtakarítással rendelkeznek a végtörlesztéshez.
Ezért, hogy a végtörlesztési lehetőség ne okozzon a bankoknak "veszteséget", a különbözetet megfizetteti azon nagyobb csoporttal, akik elesnek a végtörlesztés lehetőségétől, azokkkal akik valóban bajban voltak és maradnak ezután is. Mivel a végtörlesztésre a kormány szerint is maximum 10% képes , a maradék 90%-nak kell állni a bank "veszteségét" , amit a nyenge/gyengített forint (300HUF/EURO) miatt újra növekvő törlesztőrészlettel járó extra profittal meg is tesz a kedves, "már nem jó adós" ügyfél.
Ezen lépésével a kormánynak, sikerült úgy " jutalmazni" a kedves képviselő urakat és a tűzhöz közel állókat, valamint 30%-kall csökkenteni, az önkormányzatok átvállandó adóságállományát, hogy azt a bajban lévő hitelesek megmentésének próbálja beállítani és kommunikálni.
De, hogy a végtörlesztéssel valóban csak a "kiválasztottak" élhessenek , ezért a kormány a bankok kezébe adta a döntés jogát. Akik éltek is ezen jogukkal, beszüntették a hitelezésüket, indokolatlanul megemelték forint hitelek kamatát, valamint a jelenlegi hitelhez elfogadott fedezetet és adósminősítést , már nem tartják megfelelőnek, egy új alacsonyabb törlesztőrészletű hitelhez, de a jelenlegi magasabb törlesztőrészletet mindenki fizetheti tovább.
Utolsó mozzanatként, hogy még árnyaltabb legyen a dolog bedobták a köztudatba a "megmentő" kissebb magyar bankokat és takarékszövetkezeteket, de ezen intézetek sem a bajban lévő ügyfelek megmentését tűzték ki célként, hanem az eredeti célcsoportot hivatottak kiszolgálni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a "háborút kirobbantó" Pannon Takarék Bank válasza megkeresésünkre, melyet minden bizonnyal egy ügyfélszolgálatos hölgy sablon válaszként adott:
"Tisztelt Hiteles Magyarok Fóruma !
Minden hitelünket, így a devizahitelt kiváltó hitelt is a hatályos jogszabályok és belső szabályzataink alapján nyújtunk, melyekben pontosan meg vannak határozva fedezeti és jövedelmi elvárások.
Természetesen nagyon fontos szempont a hitelbírálat során, hogy az ügyfél szerződésszerűen törleszt, de az előírt fedezeti szinttől (aktuális termékünknél a hitelösszeg nem lehet több mint a fedezet értékének 70 %-a) és a biztonságos törlesztéshez szükséges jövdelem rendelkezésre állásától nem tudunk eltekinteni.
Tisztelettel:
Pannon Takarék Bank Zrt."
Összegezve az eddigi ismereteket tehát, a végtörlesztés akkor lehetséges, ha:
- az ügyfél nincs és nem is volt elmaradásban
- felvételkor az ügyfél rendelkezett minimum 50% önerővel (a felveendő pl: 10 milliós kiváltóhitelhez visszaszámolva 14.2 milliós lakást feltételezne, de hozzá jön még a minimum 20 %-os árfolyam veszteség, ezzel , már 17 milliós lakás kell, valamint a 15%-os érték csökkenés , azaz 19.6 milliós, nagyjából 20 milliós hitelfelvételkori lakás érték szükséges a kiváltáshoz. (felvételkori érték 50%-a))
- vagy az ügyfél jelenleg is több millió forint megtakarítással rendelkezik
- a jövedelemnek a hitelfelvétel óta legalább a duplájára kellett emelkednie (az új szabályozás 40%-ban maximálja a jövedelem terhelhetőségét )
Ami sem a bankot sem a kormányt nem érdekli:
- a bajban lévő adós nem válthatja ki a hitelét alacsonyabb törlesztőrészletet eredményező hitelre , a jelenlegi szinten viszont annyit és úgy törleszthet, ahogy csak bír
- a hitel , ha meghaladja az ingatlan értékét, arról nem csak az adós tehet, de a felelőtlen banki hitelezés lehetősége senkiben sem merült fel
- az árfolyam alakulására az adósnak kevesebb befolyása van, mint a banknak és a kormánynak
Újra időszerű az a megállapítás, hogy aki Magyarországon hitelképes, annak nincs is szüksége hitelre.
